A viperás, a cigányok és a svábok

Bár az oktatási miniszter etnikai konfliktusnak állította be a piliscsabai viperás támadást, az [origo] tudósítója szerint most inkább fiatal fiúk hőzöngéséről volt szó. Erre jutott a rendőrségi nyomozás is, amelynek mostani állása szerint a viperás inkább áldozat volt. Az egyetemi faluban gyűlölik egymást az ott élők, élesen elkülönülnek a romák, a magyarok és a svábok.

Piliscsabán sokan utálják a cigányokat, de a viperás verekedésnek a cigányok sem tulajdonítanak komoly jelentőséget. A történetet sokféleképpen mesélik az emberek a hatezer lelkes faluban, ami egyeteméről híres. Itt működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara.

Az országot a hét elején bejárta a következő hír: egy férfi berontott a falu egyik általános iskolájába. Ott egy vipera nevű fegyverrel (Magyarországon tiltott, teleszkópos bot) megütött négy cigány gyereket, és közben hangosan szidta a cigányokat. A gyerekek segítségére siető két tanárnő is megsérült. A botrány az iskola igazgatói szobájában végződött, ahonnan a rendőrök kihallgatásra vitték a viperás támadót, aki jelenleg szabadlábon védekezik. A támadást elítélte Magyar Bálint oktatási miniszter és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman is, aki "példátlannak és elképesztőnek" tartja a támadást. A Roma Polgárjogi Alapítványt vezető Horváth Aladár azt mondta, hogy a hajdúhadházi gyerekeket megkéselő tanárnő esetén kívül "hasonló etnikai alapú támadással még nem találkoztam tíz éves működésünk alatt".

A rendőrség csütörtökön már nem rasszista támadás ügyében nyomozott, hanem csoportosan elkövetett garázdaság miatt. A rendőrségi vizsgálat mostani állása szerint lehet, hogy inkább a viperás férfi volt az áldozat, akibe az iskola tanulói kötötte bele.

A Jókai Mór Általános Iskola a főút mentén áll. Itt történt a viperás verekedés. Az iskolában a helyi átlagnál több a cigány tanuló, a hátrányos helyzetű diákok osztályában pedig különösen sok.

Az iskola előtt van egy buszmegálló. Itt várt a Budapestre menő járatra egy közeli szakközépiskola 12. osztályos tanulója hétfő kora délután. A csizmája szárában egy viperát tartott. Szülei Svájcban élnek, ő kettős állampolgár, és nagymamájánál lakik Nyergesújfalun. A húsz éves fiú összekülönbözött a buszmegálló fölötti, emeleti tanteremben lévő gyerekekkel, akik az ablakon kukucskáltak a havas utcára.

Helyreigazítás

Cikkünkben korábban tévesen állítottuk, hogy Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman "egyértelműen etnikai konfliktusnak állította be a piliscsabai viperás támadást". Valójában Kaltenbach Jenő csupán annyit mondott az iskolai verekedéssel kapcsolatban, hogy példátlannak és elképesztőnek tartja a támadást. Kaltenbach Jenőtől elnézést kérünk.

Az iskola egyik nyolcadikos tanulója, egy cigány fiú, azt mondta az [origo]-nak, hogy a konfliktus azzal kezdődött, hogy buszmegállóból valaki kötekedni kezdett a gyerekekkel. "Azt mondták a kisebbek, hogy egy papírlapra ráírta, hogy buzi csabaiak és büdös cigányok, és azt mutogatta felfele. Meg szidta a cigányokat. Akkor kimentünk, hogy hagyja abba, és erre nekünk támadott. Ott voltam én, az öcsém és még ketten. Erre elővette a viperát és azzal ütött minket. Én megsérültem a kezemen és vérzett a szám. Kijött két tanárnő, hogy leállítsák a verekedést. Őket nem ütötte meg a viperával, de ők is elestek. Aztán mások is kijöttek, sikerült leállítani, és bevittek minket az igazgatóiba. Nem akarok többet szerepelni, már elmondtam a rendőröknek is, hogy mi történt" A fiú sérüléseiről orvosi látlelet készült, de komolyabb baja nem esett, a száján már nincs külső nyoma a lesújtó viperának.

Az általános iskola igazgatója nem akarta felidézni a történteket. "Engem zavar az, hogy a sajtó csak az egyik oldalt mutatja meg. Azt a fiút (a viperást) senki sem kérdezte. A rendőrség majd kinyomozza, hogy mi történt. Én nem akarok erről nyilatkozni."

"Azt mondta a gyerek, hogy mutogattak neki fentről, attól dühödött be. Nem tudom, hogy mutogattak-e neki, talán csak akkor, amikor felmutatta azt a papírt." - mondta a megütött nyolcadikos. A viperás fiút senki sem ismerte az iskolában. "Én is jól pofán vágtam, én is, én is!" - kiabáltak kajánul az [origo] érdeklődésére a kisebb diákok is. Szerda délelőtt már tévések, rádiósok és újságírók tucatja kérdezgette őket, és a verekedés igazi résztvevőin kívül mindenki szerepelni akart.

A viperás fiatalember iskolája negyedóra járásnyira van a verekedés helyszínétől egy domboldalon felfelé, túl a vasútállomáson. Az ott tanulók nem hajlandók beszélni iskolatársukról. "Nekem azt se mondták meg, hogy ki volt az. Azt mondták, hogy a betyárbecsület ezt kívánja." - mondta az iskola egyik tanára. Az iskola igazgatója viszont beszélt a fiúval.

"Nem szeretném, ha ezt etnikai konfliktusként állítanák be. Szó sem volt erről. Sokan gerjesztik ezt a problémát. A fiú békésen várt a buszra, amikor fentről néhány gyerek beintett neki és trágárságokat kiabáltak rá. Ő akkor be akart menni, hogy szóljon a tanároknak. Svájcban nem szokott hozzá az ilyen viselkedéshez, csak szólni akart, hogy a gyerekek hogyan viselkednek. Mondta is nekik, hogy most bemegy szólni. Akkor kirohantak az iskolából és a földre teperték. Ekkor önvédelemből vette elő a viperát. Nekem azt mondta, hogy szó sem volt cigányozásról, vagy ilyesmiről, ez eszébe sem jutott. Hogyan is olvashatták volna el az emeletről, ha ott ráfirkál volna valamit egy cetlire? Nem is tud jól magyarul írni, németül és angolul jobban tud. A papírt úgy tudom, hogy a rendőrök sem találták meg. Nem is létezett. Amikor bevitték az igazgatóiba, odament a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, szidta az anyját és lekevert neki két pofont." - mondta az igazgató, aki megbízik diákja beszámolójában, és mint mondta "eddig különösebb baj nem volt vele". Az igazgatónak azt mondta a fiú, hogy azért volt viperája, mert Magyarországot veszélyes helynek ismerte meg.

A falubeliek többsége csak a sajtóból értesült a viperás verekedésről. Valaki úgy tudja, hogy megkérdezte a viperást egy cigány gyerek, hogy mennyi az idő, erre ő elkezdett cigányozni és ebből támadt a verekedés.

Piliscsabán a cigányok többsége a templom mögött, a falu délkeleti részén lakik. A nem cigányok szerint nem tanácsos oda belépni. "Van ott egy nyanya, akinek UZI géppisztolya van." "Én be nem mennék oda." "Az tiszta Brooklyn, tele feketékkel." "Jó, most lehet, hogy végülis túlélnéd, de este nem kegyelmeznének." - mondták a területről a falu nem cigány középiskolásai. Egyikük azt hallotta, hogy éppen a cigányok verik a tanárok gyerekeit annál az iskolánál, hogy megbosszulják a rossz jegyeket.

"Vendetta lesz a dakotáknál, ha tényleg megvertek cigánygyerekeket." - vélekedett egy helybeli felnőtt, aki szerint csak azért kisebbség a cigányság Magyarországon, mert a többségük börtönben van. "Össze kellene szedni száz sváb gyereket, aztán lemenni megszurkálni a cigányokat." - vélekedett egy piliscsabai fiatalember, aki nem tudott a viperás támadásról, de felháborodott, amikor meghallotta, hogy egy nyergesújfalui gyanúba keveredhetett. "Az rendes, gazdag falu."

Piliscsaba főleg cigányok lakta részén több a lerobbant épület mint máshol, de nyoma sincs a kelet-magyarországi telepekre jellemző nyomornak. A negyed Romana nevű, cigányok látogatta kocsmájában csak a Sláger Rádióból hallottak az iskolai viperázásról. "Pedig ha itt cigány gyerekeket tényleg megvertek, akkor nagy mozgás lett volna. Legalábbis a megvert gyerekek apukája-anyukája biztosan szájon vágta volna a támadót. Szerintem nem is volt az egész, vagy nem úgy volt, hogy direkt a cigány gyerekekre ment rá, mert abból nagy dolog lett volna. De senki sem beszél itt erről." - mondták egyetértve többen is, és a környéken is alig néhányan hallottak a viperásról.

A faluban külön kocsmákat és utcákat használnak a cigányok, a magyarok, illetve a német kisebbségiek. Utálják egymást, de a viperás esetről csak nagyon kevesen gondolják, hogy nagy botrány volt.

Magyari Péter - Piliscsaba