Cigány kezéből nem esznek a magyar falvakban

2005.02.07. 11:52

Az egyik település óvodájának konyháján nem alkalmazták L. Zsoltnét, mert a szülők azzal fenyegetőztek, ha "cigány lesz az óvodában", lemondják az ebédet. Munkát kereső romákkal több helyen kereken közölték, hogy "cigányokat nem alkalmaznak". Egy község jegyzője terhes cigányasszonyokkal végeztette a hólapátolást, Szabolcs-Szatmárban a megye leghíresebb diszkójába nem engedtek be roma fiatalokat. Az [origo] a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda beszámolója nyomán összegyűjtötte a romák elleni tavalyi diszkriminációs ügyeket.

A leggyakrabban a munkakeresésnél éri hátrány a magyarországi romákat, de nem ritkák a rendőrség, bíróság, ügyészség eljárásaiban tetten érhető diszkriminációs esetek - derül ki a nemrég megjelent Fehér Füzet című éves kiadványából, mely 21 romák elleni diszkriminációs esetet gyűjtött össze 2004-ből. Ezek arról tanúskodnak, hogy "mindennapi életünkben állandó jelenség maradt a diszkrimináció", bár a cigányozás, a gyűlöletbeszéd kiveszőben van a közéletből. A kiadványt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) jelentette meg.

Cigány asszony kezéből nem fogadnak el ételt

L. Zsoltnénak egy község polgármestere állást ajánlott a falu óvodájában. A munkát végül nem kapta meg, mert többen jelezték, "nem hajlandóak cigány asszony kezéből elfogadni az ételt". Egyesek azt mondták a faluban, ha "cigány lesz az óvodában", vissza fogják mondani az ebédet. A NEKI pert indított az ügyben.

Három roma vállalkozó takarítói állásra jelentkezett. A cég ügyvivője azonban közölte velük: "ilyeneket nem alkalmaznak, mint ők". A romák rákérdeztek, hogy csak cigányokat nem alkalmaznak-e. A válasz egyértelmű volt: "Igen, cigányokat." A romák egyike egyébként virágkötő, másikuk eredetileg titkárnő, de szakmájukban nem tudtak elhelyezkedni egyetlen alkalommal sem.

Roma nem lehet biztonsági őr

Egy másik cégnél az ügyvivő hölgy több jelentkező jelenlétében közölte a roma férfival, aki biztonsági őrnek jelentkezett, hogy ne is töltse ki a kérdőívet, mert biztosan nem fogják alkalmazni, ugyanis a megrendelők nem foglalkoztatnak roma származású biztonsági őröket. Ebben az esetben a cég vezetői is beismerték, hogy romákat nem vesznek fel. Emiatt a munkaügyi felügyelőség megbírságolta őket, a NEKI pedig pert indított. A céget végül hátrányos megkülönböztetés miatt félmillió forint bírságra ítélték.

A NEKI által vitt ügyekben a munkáltatók több esetben megtagadták az elvégzett munka kifizetését. Egy esetben még azt is megkérdőjelezték, hogy a munkát egyáltalán elvégezték. Emiatt előfordult, hogy családos romák jövedelem nélkül maradtak a karácsony előtti időszakban. Ezekben az ügyekben folyamatban vannak a perek.

A kisebbségnek nincs szállás

Egy debreceni panzióban egy romáknak szóló továbbképzésre kerestek szállást. A panzió tulajdonos megkérdezte, hogy "kisebbséghez tartozók is lesznek-e a társaságban", mert "ebben az esetben sajnos nem tudunk szállást biztosítani". A tulajdonos arra hivatkozott, hogy nincs szabad szoba a panzióban, amikor azonban a NEKI-től nem roma tesztelők érkeztek szállást kérni, számukra tudtak volna helyet biztosítani. A panziót végül 150 ezer forint bírság fizetésére kötelezték.

A NEKI más esetekben is teszteléssel bizonyosodott meg a diszkrimináció tényéről. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szórakozóhelyre több alkalommal csak a romákat nem engedték be, arra hivatkozva, hogy nem törzsvendégek. Olyanokat azonban, akik először jártak ott, de nem voltak romák, szó nélkül beengedtek.

Zártkörű a falunap

Egy kis faluban a helyi nyugdíjasklub falunapot szervezett, a romákat azonban nem engedték be, mondván, hogy a rendezvény zártkörű. Amikor az esetre fény derült, az önkormányzat a nyugdíjasklub nevében bocsánatot kért.

P. község önkormányzata ellen több bejelentés is érkezett, hogy jogszabályellenes módon utasított el segélykérelmeket. Ennek során az önkormányzat megalázó módon végeztetett nehéz fizikai munkákat elsősorban roma asszonyokkal, azzal fenyegetve őket, hogy ha nem dolgoznak, az eddig utalt segélyt megvonja.

Ismert eset a beregi árvizes családok ügye. Több roma családot nem engedtek beköltözni a főutcára a településvezetők és a lakosok. A polgármester a NEKI szerint "tevékenyen közreműködött abban, hogy a korábbi tulajdonos ne adhassa el a házakat romáknak", mert "a főutcára cigányok nem költözhetnek". A 2002 óta húzódó ügyekben hivatali visszaélés és etnikai csoport tagja elleni erőszak miatt van folyamatban a tárgyalás.

2004-ben összesen 127 kérelem, panasz érkezett a NEKI-hez hátrányt szenvedett romáktól. Ebből 21 esetben állapították meg, hogy hátrányos megkülönböztetésről van szó és indítottak eljárást. A lezárt ügyek közül az összes pert megnyerték a NEKI védencei. A 21 esetből a legtöbb, összesen 6, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, 4 pedig Budapesten.

Wirth Zsuzsanna

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK