Túszul ejtett egy lakás egy családot

Vágólapra másolva!
Nem tud szabadulni XII. kerületi lakásából a Tüskés család. Az ötvenes években költöztek az akkor állami tulajdonú lakásba, amelyet időközben visszakaptak az eredeti tulajdonosok. Egy adminisztrációs hiba miatt azonban elfelejtették papírokon is rögzíteni, hogy az ismét magántulajdonba került házban van két állami lakás is. Ezért az 1954-ben felépült lakás tulajdonjoga ma is rendezetlen: a ház egésze magántulajdon, a két, ötvenes években felépült lakás viszont nincs sem magán, sem állami kézben, és nem is az önkormányzaté. A család 1980 óta próbál elköltözni a kinőtt lakásból, eddig hiába.
Vágólapra másolva!
Fotó: Fábián Évi
A tetőtéri lakás

Huszonöt éve foglyai lakásuknak Tüskésék, azóta szabadulnának kinőtt otthonukból, de nem tudnak. Még 1958-ban költöztek egy XIII. kerületi tanácsi lakásból hivatalos cserepapírokkal a XII. kerületi Orbánhegyi útra, ahol egy néhány évvel azelőtt államosított villa tetejére építtetett a Közlekedési Minisztérium két lakást, a kezelői jogokat a kerületi tanács látta el. Az újonnan átadott lakások egyikét kapta meg a Tüskés család. Amikor azonban 1980-ban megpróbáltak elköltözni az időközben kinőtt lakásból, meglepve tapasztalták, hogy hivatalosan nem létezik otthonuk, így nem tudják bérleti jogukat elcserélni.

Jelentős fordulatot akkor vett a ház ügye, amikor a kisajátított villa eredeti tulajdonosai a hatvanas évek elején visszaigényelték az ingatlant, és vissza is kapták az egy helyrajzi számon, osztatlan közös tulajdonként bejegyzett villát. Csakhogy a visszaadásról szóló határozatból a lusta hivatalnokok kifelejtették azt, hogy időközben a tetőteret állami pénzből beépítették. Az állam és a tulajdonosok is megfeledkeztek az új lakások tulajdonjogának rendezéséről.

A tanács - pontosabban az Ingatlankezelő Vállalat (IKV) - a magántulajdonosok visszatérése után is ellátta az ingatlan kezelői jogait, lakbért szedett a bérlőktől, és ha kellett, javításokat is elvégzett a házon. A hatvanas évektől tehát a ház magánkézben volt, de több lakásban tanácsi bérlők éltek, a villát az IKV kezelte.

A tulajdonjogi problémák miatt több per is indult. Először a nyolcvanas években az állam és a magántulajdonosok pereskedtek, később a kilencvenes években az önkormányzat perelte a tulajdonosokat. Mindkét bírósági eljárás a tulajdonosoknak kedvezett, nem jegyezték be a kerület tulajdonjogát a tetőtéri lakásokra.

A tetőtéri lakás bérlője, Tüskés Lászlóné azt mondta, 1980 óta harcol azért, hogy elköltözhessenek és egy másik lakást utaljanak ki nekik. Mint mondta, szabályos cserepapírokkal érkezett ide férjével az ötvenes években, azóta fizetik a tanácsnak, illetve később az önkormányzatnak a bérleti díjat.

Az idős nő lányával és unokájával együtt évtizedek óta beadványokkal bombázza a hivatalokat, hogy megoldást találjanak az ügyre. Eddig mintegy száz alkalommal panaszolta el ügyét a különféle hatóságoknak, hivataloknak, politikusoknak, de senki sem tudta megoldani a lehetetlen helyzetet. A lakásra a jogi zűrzavar miatt pedig sem a tulajdonosok, sem az önkormányzat nem költött, így az egyre lepukkantabb lett.

Fotó: Fábián Évi
Egyre lepukkantabb a lakás

Tüskésné szerint hiába írt az elmúlt évtizedekben az összes lehetséges hivatalnak, senki sem tudta megoldani az ügyet. Sem a rendszerváltás előtt a tanács, sem 1990 után a XII. kerületi vagy a fővárosi önkormányzat, a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Miniszterelnökség, a közigazgatási hivatal, az ombudsman, a földhivatal vagy a rendőrség, de a kerületi politikusok sem tettek semmi érdemlegeset szerinte.

Az egyetlen reményteli levelet 1999-ben dr. Mitnyan György XII. kerületi polgármestertől kapta a család. Mitnyan akkor azt írta, hamarosan kaphatnak egy másik, hasonló paraméterű lakást az önkormányzattól. Miután azonban a tulajdonos és a kerület közötti perben a bíróság megállapította, hogy nem az önkormányzaté az ingatlan, a kerület mégsem ad cserelakást Tüskéséknek.

A XII. kerület jogi képviselője szerint azért merült fel, hogy mégis elköltözhetnek Tüskésék, mert korábban többször is reális esélye volt annak, hogy társasházzá tudják alakítani az ingatlant, és így rendezni lehetett volna a jogi gubancokat. A tervek szerint ugyanis a társasházban a tetőtéri lakások az önkormányzat tulajdonába kerültek volna, a ház nagy része pedig a magántulajdonosoké maradt volna.

A tulajdonosok azonban végül nem egyeztek bele ebbe. Így mára egy megoldhatatlan jogi patthelyzet alakult ki a kerület jogi képviselője szerint: egy magánházban önkormányzati bérlők élnek, akik mégis lakbért is fizetnek az önkormányzatnak. Az eset érdekessége az is, hogy a ház kezelése és az ezzel járó kötelezettségek a kerület feladatát képezik.

A kerület jogi képviselője szerint a jelenlegi helyzetben arra nem számíthat a család, hogy elköltözhetnek, mert nincs olyan lakáskeret, amiből cserelakást tudna biztosítani az önkormányzat. Attól sem kell azonban tartaniuk, hogy utcára kerülnek, mert most is bérlők - mondta az ügyvéd.

Komáromi Gergely