Hat egyetemi évet fizetne az állam

Elkészült az új felsőoktatási törvény végleges tervezete, amely várhatóan jövő héten kerül a kormány elé, tavasszal pedig a parlament szavazhat is róla. A hátrányos helyzetű fiatalok pozitív diszkriminációban részesülhetnének, hogy növekedjenek esélyeik a bejutásra, és a javaslat szerint 12 szemesztert hallgathatnának a diákok a felsőoktatási intézményekben az állam pénzén.

Az új felsőoktatási törvény célja, hogy minél több hallgató kaphasson korszerű tudást, végzettséget, és hogy lehetővé tegye az intézmények hatékonyabb gazdálkodását - mondta az oktatási tárca politikai államtitkára, Arató Gergely, aki a reform elemei között említette az európai egységes felsőoktatási térséghez való csatlakozást, az új irányítási, az új finanszírozási rendszer bevezetését és a hallgatói jogok bővítését.

Az oktatási tárca ígéretei szerint az egységes felsőoktatási térséghez, a bolognai folyamathoz való csatlakozással a hallgatók képzése, illetve megszerzett tudásuk jobban fog illeszkedni a munkaerőpiac igényeihez. Ebben a képzési formában egy hároméves, gyakorlatorientált alapképzés után már diplomát kaphatnának a diákok, aki pedig úgy dönt, hogy továbbmegy, az kétéves mesterképzésben, majd doktori képzésben vehet részt. A törvény ez év szeptemberétől lépne életbe, a bolognai folyamathoz való csatlakozás azonban folyamatos: 2005-ben a meghirdetett helyeknek a fele ilyen típusú képzés, 2006-tól pedig már csak ilyen típusú képzéseket fognak meghirdetni a felsőoktatási intézmények.

Hat évig ingyenes lehet az egyetem

Az új felsőoktatási törvény keretében az állam 12 féléven keresztül biztosítaná, hogy a hallgatók államilag finanszírozott képzésben vegyenek részt. Jelenleg csak annyi félév ingyenes az államilag finanszírozott képzésben résztvevő diákoknak, ahány szemeszteres a képzésük. Tehát aki félévet ismétel, annak fizetnie kell a rendes képzési időt meghaladó félévekért. Így aki egy öt évig tartó egyetemet hat év alatt végez el, annak az utolsó két félévet magának kell fizetnie. A fogyatékkal élő hallgatók további négy félévben, összesen tehát 16 féléven keresztül vehetnének részt államilag finanszírozott képzésben.

A törvényjavaslat értelmében a hátrányos helyzetű fiatalok az előírt követelmények 80 százalékának teljesítésével már felvételt nyerhetnek a felsőoktatási intézményekbe. Ennek az is feltétele, hogy a fiatal részt vegyen a tanulmányait segítő mentori programban.

Ez év szeptemberétől a lakhatási támogatás havi összegét 6 ezer forintra, a kollégiumi támogatás havi összegét pedig 8 ezer forintra emelik, ha elfogadják a tervezetet. Az emelés mértéke körülbelül 50 százalékos.

A tervek szerint a parlament tavasszal szavazhat az oktatási tárca új felsőoktatási törvényjavaslatáról.

[origo]/MTI