Szlovák parasztoké a leggazdagabb magyar falu

Egy statisztikai felmérés szerint Csomád a leggazdagabb település Magyarországon. A Budapesttől alig 15 kilométernyire lévő kis faluban lakók meglepődtek az eredményen, de azt mondták, náluk mindenki szorgalmasan dolgozik. A helyieket ismerők szerint a tősgyökeres csomádiak összetartó emberek, nem keverednek idegenekkel, és a föld tette őket az átlagnál vagyonosabbá. A szlovák nemzetiségi faluban takarosak a házak, de nyoma sincs luxusnak.

A Gfk Hungária nevű piackutató cég az egy lakosra jutó vásárlőerőt mérve összeállította Magyarország településeinek rangsorát. A Pest megyei Csomád végzett az első helyen, negyven százalékkal túlszárnyalva az országos átlagot. Olyan településeket utasított így maga mögé, mint a jómódú fővárosiak által benépesített Telki (2002-ben még első volt, most harmadik) vagy az idegenforgalmából nagy hasznot húzó Hévíz (most a második helyen áll).

Csomád tizenöt kilométernyire van Budapest határától, az első település Fóttól északra. A főváros felől érkezve az első épület egy autókereskedés, majd hamarosan egy tehéntrágyát reklámozó tábla következik. A falunak hivatalosan alig több mint 870 lakója van, de sok helyen építkeznek, hamarosan átlépi az ezret a népesség száma. Az újonnan betelepülőket viszont még nem vehették be a tavalyi felmérésbe, így a kiváló eredményt a tősgyökeres, évszázadok óta itt élő családok érték el.

Franyó Lajos, a falu jegyzője meglepődött azon, hogy Csomádot hozták ki a leggazdagabb településnek Magyarországon. "Persze nem szegény falu. Kevesen szorulnak szociális gondoskodásra és csak néhány munkanélküli van. Annyira kevés, hogy nyáron több közmunkás is elkelne. Mindenki dolgozik, iparkodik. Sokan dolgoznak a mezőgazdaságban és vannak vállalkozók is, köztük néhány igen jómódú. Ők az alacsony lélekszám miatt felfelé húzhatták az átlagot. Alapjában ez egy szlovák nemzetiségű település, most kezdődtek csak ingatlanfejlesztések, az első beköltözők csak idén érkeznek nagyobb számban." - mutatta be a jegyző Csomádot.

Csomádon nehéz hivalkodó gazdagságra bukkanni. A házak talán kicsit nagyobbak és jobb állapotban vannak, mint egy átlagos magyar faluban, de talán fel sem tűnne az átutazónak, ha nem figyelné árgus szemekkel a jómód jeleit. A főutcán kakaskukorékolás hallatszik, a községháza egy szerény épület, az iskolának is csak két ablaka nyílik a főutcára.. Van még egy nagy játszótér, egy evangélikus templom, egy víztorony és egy kerítéssel körbevett kivilágítható focipálya. Mint a jegyző elmondta, az egész falu teljesen közművesített, mindenütt van csatorna és gáz, most vezetik be a kábeltévét, tavaszra bárki bevezetheti a szélessávú internetet rajta. Az utak több mint 90 százaléka aszfaltozott.

A helyiek többsége nagyon meglepődött a statisztikai eredményen. "Hát te vagy eltévedtél, vagy átvágtak." - értékelte az eredményt egy sírásó, aki szerint sokan még a gázszámlával is tartoznak. "Valamit elszámolhattak" - mondta egy fiatalember, mások pedig úgy vélték, hogy ők biztosan nem a leggazdagabbak.

Szerény hivatal

Nem lepődött meg viszont az a férfi, aki úgy érzi, hogy jöttmentnek számít, mert csak 17 éve költözött Csomádra. "Gazdag falu ez. Mindenkinek van földje, nem is kevés. És nagyon zárt világ ez! Nagyon figyelnek arra, hogy családon belül maradjon a vagyon, ne aprózódjon el. Csak egymás között házasodnak. A faluban lakók nagy része ugyanannak az öt-hat családi névnek valamelyikét viseli. Szlovák parasztok mind. Nem mutatják a gazdagságukat, de mindegyiknek milliói vannak. Nagy részük hentes vagy ilyesmi, a földből meg az állatokból élnek. De a vagyon nem tette őket boldoggá: folyton harcolnak. Szomszéd a szomszédot, testvér a testvért jelenti fel."

Egy Csomádon dolgozó, de nem a faluban élő férfi szerint is gazdag és zárt közösség él Csomádon. "Nem szeretik az idegeneket. Ha közelebb mész az öregekhez a kocsmában, rögtön elkezdenek tótul beszélni, hogy ne értsd. Egy éve megpróbált beköltözni egy cigány család, vettek egy házat. Két hét alatt elüldözték őket, ilyen hamar kiutálta őket a falu. Nincs is egyetlen cigány sem egész Csomádon. Ami furcsa bennük, hogy itt az asszonyok a főnökök. Ők hordják a kalapot. Olyanok történnek, hogy ötszáz forintot ad az asszony a férjének, hogy csak annyival mehet a kocsmába. Pedig lehet, hogy ötszázmilliója is van."

A falubeliek zárkózottságát többen is megerősítették, bár az érdeklődő idegent minden csomádi kedvesen fogadta. Nem örültek viszont annak, hogy tavaly két helyen is nagy építkezések kezdődtek: az újonnan épült Napsugár utcában és az Akácosnak nevezett lakóparkban. Ide Budapestről érkeznek a zöldbe vágyók. Helyi vállalkozók kezdtek az ingatlanfejlesztésbe és az önkormányzat is árul telkeket. Franyó Lajos jegyző szerint a közeljövőben újabb telkeket nyilvánítanak belterületté. Még az idén száz új család költözhet Csomádra, ami miatt többen komolyan aggódnak a faluban. Azt beszélik, hogy akkora volt a nyomás az önkormányzaton, hogy az új házak utcáját nem engedték az emberek a falu pénzéből lebetonozni, azt végül az ingatlanfejlesztő vállalkozónak kellett megcsinálnia. Pedig a betelepülők sem szegények, az új házak mind tágasak és szépek. A helyiek egy része még irigykedik is rájuk és "Kisrózsadomb"-nak csúfolják a lakóparkot, amin az utolsó simításokat végzik.

Takaros házak

"Nincs itt semmi különös, van egy templomunk, aztán kész. Talán az számít, hogy itt mindenki keményen dolgozik" - mondta a falu gazdagságáról egy csomádi hölgy. A munka mások szerint is a helyiek legnagyobb értéke. "Itt nem az van, hogy ledolgozom valahol a nyolc órát, aztán pihi. Mindenki utána még dolgozik a földjén, aztán a felesleget viszik a piacra." - mondta egy másik falubeli, aki szerint a szorgalom tette jómódúvá Csomádot. A falu egyik leggazdagabb családjának komoly tehenészete van, holland technológiával működtetik, és többen említik őket jó példaként.

Csomád az ország egyik első települése, ami csatlakozott egy kistérségi társuláshoz. Egy tavalyi törvény alapján bizonyos közös szolgáltatásokért közös állami támogatás járhat. Az itteni társulást a szomszédos Veresegyház vezeti, a csomádiak pedig azt remélik, hogy a befolyó pénzből bővíthetik az óvodát és az általános iskolát.

Csomádon a héttagú önkormányzat minden tagja független és társadalmi munkában, fizetés nélkül dolgoznak. A legutóbbi önkormányzati választáson 380-an vettek részt, és közülük 359-en a szlovák kisebbségi szavazólapon is voksoltak. A legutóbbi országgyűlési választásokon Csomádon a Fidesz tizenöt százalékkal megelőzte az MSZP-t, és az országos átlagnál jobban szerepelt itt az SZDSZ és a MIÉP is.

"Hogy az itteniek a leggazdagabbak? Hát ez elképesztő. Mondjuk az számít itt gazdagabbnak, akinek több háza is van a főúton. Mondjuk vannak néhányan." - gondolkodott el egy fiatalember.

Magyari Péter