Döntési jogot kér az ügynökügyben az evangélikus egyház

Antidemokratikusnak érzi az úgynevezett ügynöktörvény tervezete által előírt teljes nyilvánosságot az evangélikus egyház elnök-püspöke; Szebik Imre újságírók előtt kedden azt mondta: az egyház számára meg kellene hagyni azt a jogot, hogy saját berkein belül dönthessen.

Az előző rendszerben az egyház volt az egyetlen, amely más világnézetet vallott, mint az állam, ezért az egyház volt az, amely a leginkább ellenőrzés alatt állt - hangsúlyozta a budapesti sajtóbeszélgetésen a püspök. Szebik Imre rámutatott arra: nagyon sok lelkészt megfélemlítettek annak idején, ilyen mértékű ellenőrzés alatt egyetlen más foglalkozású ember sem volt. Úgy értékelte, hogy most az egyházat újra kontroll alá akarja vonni az állam, az egyházra megint kívülről próbálnak nyomást gyakorolni.

Frenkl Róbert országos felügyelő megerősítette, hogy az egyházat az előző rendszerben igencsak "rövid pórázon tartották", kiemelve: sosem ellenezték a teljes nyilvánosságot, "de nem a listát, hanem a tevékenységet illetően". Véleménye szerint a nem lelkészekre vonatkozzon az előírás, de a lelkészekre rá kellene bízni a döntést.

Az országos felügyelő etikátlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy egyes műsorokban bizonyíték nélkül "azt sulykolják az emberek fejébe", hogy az egyházi személyiségek a gyónási titkot is elárulhatták. "Védeni kell a lelkészeknek a szolgálatát és a tisztességét is, mert ez az egész lelkészi pályát rágalmazza, lényegében teljesen alaptalanul" - hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy az egyház mindig jogkövető magatartást tanúsított.

Hafenscher Károly szóvivő kiemelte: a törvénynek akkor van értelme, ha egyfajta társadalmi konszenzust hoz létre, bizalmat eredményez, felold a társadalomban egy meglévő "görcsöt".