A református egyház az ügynökiratokat várja

A református egyháznak az ügynökkérdéssel való hiteles szembenézéséhez az kell, hogy rendelkezésére bocsássák az ehhez szükséges iratokat - erről Bölcskei Gusztáv beszélt a Dunamelléki Egyházkerület szombaton Budapesten rendezett egyháztörténeti konferenciáján.

"Egy kéréssel fordulunk azokhoz, akiket ez illet; ahhoz, hogy mi, saját magunk számára valóban hitelesen szembe tudjunk nézni ezzel a nagyon homályos történettel, ahhoz az kell, hogy az iratokat rendelkezésünkre bocsássák" - mondta Bölcskei Gusztáv a református zsinat lelkészi elnöke.

Ugyanakkor hangoztatta, hogy "nem egyenlő partnerek párbeszéde az, ami jelen esetben folyik, amikor az egyházat próbálják némelyek a számonkérőszékbe ültetni és faggatni olyasmiről, amiről lehetnek ugyan részsejtései, részgondolatai, de amelyekről azok, akik ezeket a kérdéseket felteszik, sokkal átfogóbb információval rendelkeznek".

Zinner Tibor, a Legfelsőbb Bíróság tudományos kabinetfőnöke, egyetemi tanár elmondta, hogy az "ügynökvilágnak" a magyar történelem alakításához "nem kis köze volt". Kiemelte, hogy az egyházi perek 1945-ben kezdődtek, amelyek kapcsán egyházi személyeket hitbéli meggyőződésük alapján hurcoltak meg. A később történtekről szólva elmondta, hogy a református egyházban megvoltak azok az emberek "nemcsak a püspöki székekben, hanem mélyebben is", akik a hatalom működésének fenntartását biztosították.

"Aki a múltat a jelenben nem becsüli meg, az a jövőt sem tudja felépíteni" - mondta, hozzátéve, hogy "igenis el kell számolnunk személyre szabottan a múlttal, nem azért, hogy felelősségre vonjunk (...), hanem azért, hogy egy felnövekvő nemzedék még egyszer ugyanabba a folyóba ne lépjen".

Szabó István püspök "Az állam egyházpolitikája" című előadásában hangsúlyozta, hogy az 1945 utáni korszakban nagyon sok lelkipásztor lemondott lelkészi hivatásáról, mert "nem bírta azt a nyomást, ami ránehezedett". Beszélt arról is, hogy 1957 és 1959 között olyan lelkipásztorok kerültek internáló táborokba, akik nem vettek részt a politikai eseményekben.

Ugyanakkor kitért azon egyházi személyekre is, akik azzal védekeznek, hogy "nem tehettünk mást, azért jelentettünk, hogy megmentsük az egyházat".