Megnyomorított állatokon tesztelik a tápokat

Az Ethical Consumer brit fogyasztóvédelmi magazin közelmúltban végzett kutatása szerint a piacvezető állateledel-gyártók kutyákon, macskákon végzett kísérletekkel tesztelik termékeiket. A húsos konzervtápok többek szerint kétes összetevőkből, például döghúsból, a vágóhidakon visszamaradt belsőségekből, génkezelt zöldségekből, valamint adalékanyagokból állnak.

Az állateledeleket gyakran állatkísérleteknek vetik alá a piacvezető gyártók a Tudatos Vásárlók Egyesületének információi szerint. Az egyesület az Ethical Consumer brit állatvédő egyesület fogyasztóvédelmi magazinjára hivatkozik, mely szerint Nagy-Britanniában többek között a Procter&Gamble, a Colgate-Palmolive, valamint a Masterfoods is elismerte, hogy állatokon teszteli az állateledeleket, melyek később a piacra kerülnek. Az Ethical Consumer vizsgálata nyomán több állatvédő egyesület is tüntetést szervezett, kampányokat indított a nagyvállalatok ellen.

Nagy-Britanniában 2001-ben jelentek meg először az állateledel-gyártást leleplező cikkek, akkor a Procter&Gamble tulajdonában levő IAMS cég egyik termékcsaládjáról derült ki, hogy állatkísérletekkel tesztelték. Az egyik állatkísérlet során 24 fiatal kutyának eltávolították az egyik veséjét, majd a bal veséjüket részlegesen szétroncsolták, hogy megállapítsák, a protein hogyan befolyásolja a vesebeteg kutyákat. Nyolc kutya pusztult el ebben a vesekísérletben.

Egy másik teszt során 28 macska gyomrát nyitották fel azért, hogy a tudósok megállapítsák, hogyan hat rájuk, ha rostanyaggal etetik őket. A cég olyan kísérletet is szponzorált, amiben 14 husky kölyköt életük első 12 hetében rendszeresen vírusos injekcíóval és allergiát okozó proteinekkel oltottak be. Így állandó betegségeket idéztek elő ezeknél az állatoknál, hogy megállapítsák, milyen fokú lehet az allergiájuk.

A botrány után elindult széleskörű tiltakozó kampány a mai napig tart Nagy-Britanniában. Az állatvédők arra szólították fel a gyártókat, hogy csatlakozzanak a "No Animal Testing Pet Food Standard" elnevezésű kezdeményezéshez. A nyilatkozatot aláíró gyártók vállalják, hogy nem tesztelik állatokon a termékeiket. Már sok cég neve szerepel a listán, többnyire a kisebb gyártók közül. 

A Magyar Állateledel Egyesülés főtitkára, Szórádi Gyöngyi tudomása szerint létezik együttműködés a magyarországi állateledelgyártók és táplálkozástudományi szakemberek között, melynek során az állateledeleket tesztelik. Ezek eseti fiziológiás, érzékszervi vizsgálatok, melyek célja a termékfejlesztés során keletkezett új receptúrák és a tápérték vizsgálata, hogy a gyártók az állatok szervezetében minél jobban hasznosuló terméket tudjanak fejleszteni - közölte Szórádi.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének információi szerint az állateledelek olyan húsból és gabonából készülnek, melyekre már nincs szüksége az élelmiszeriparnak. "Az eledelek ráadásul rengeteg zsírt, cukrot, sót és felesleges adalékanyagot tartalmaznak" - olvasható az egyesület honlapján. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke szerint a konzerv állateledelek maradék húsokból készülnek. Ebbe szerinte beletartozik a fehérjefeldolgozó-telepeken, gyepmestereknél, vágóhidakon elhullott állatok döghúsának felhasználása is.

A magyarországi takarmány-gyártókat és forgalmazókat a megyei felügyelők rendszeresen ellenőrzik. A szemlék a higiénikus és biztonságos gyártásra, tárolásra, forgalmazásra, a termékek megfelelő jelölésére terjednek ki, és laboratóriumban vizsgálják az állateledelek minőségét, biztonságosságát. Hiba esetén szankcionálnak szóbeli-írásbeli figyelmeztetés, értékcsökkentés, minőségvédelmi bírság, zárolás vagy megsemmisíttetés útján - mondta Rigó Zsuzsa, a Fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás takarmány-felügyelő állatorvosa az [origo]-nak. A vonatkozó rendelet szerint amennyiben az állateledel vágóhídi mellékterméket tartalmaz,annak "emberi fogyasztásra alkalmasnak" minősített állatból kell származnia, és minden tételt hatósági állatorvosi bizonyítványnak kell kísérnie - tette hozzá.

"A hazánkban előállított és forgalmazott  állateleledelekbe csak az EU által engedélyezett adalékanyagok - színezőanyagok, ízfokozók, vitaminok, tartósítószerek - kerülhetnek" - tájékoztatott Rigó.

Siklósi Máté, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője az [origo]-nak elmondta, a fogyasztóvédők nem foglalkoznak állati eledelek vizsgálatával. Többször megkerestek azonban minket maguk az állateledelgyártók, akik szerint a bolti ellenőrzések, minősítő vizsgálatok ritkásak - közölte Siklósi. A megkeresések oka, hogy a gyártók szeretnének valamilyen egységes minőségi szintet kialakítani, melyet egy állami szerv határoz meg - tette hozzá.