Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől

Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget. 

Már lassan két éve nem képes új alkotmánybírókat választani az Országgyűlés, ráadásul mostanra a működőképesség határára csökkent az Alkotmánybíróság létszáma. Ennek az a legfőbb oka, hogy a két nagy parlamenti párt nem tud kölcsönösen elfogadható jelöltekről megállapodni (csak abban az esetben van haladás, ha páros számú helyre kell jelöltet állítani, mert akkor a két oldal meg tud osztozni a helyeken). Ezzel a parlament a saját maga által hozott jogszabályokat sérti meg, mivel az alkotmánybíróságról szóló törvény szerint "az új alkotmánybírót az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell választani".

A nehézségek miatt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának MSZP-s elnöke, Vastagh Pál módosítaná az alkotmányt. Javaslatának lényege, hogy kivenné az Országgyűlés erre a célra alakult jelölő bizottságának kezéből a jelölés jogát, ha nem tudnának javaslatot tenni 15 napon belül (az Országgyűlés elnökének felkérésétől számítva) az új bíró személyére, vagy jelöltjüket a parlament kétharmada nem választaná meg. Ebben az esetben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz szállna a jelölés joga, ha ez is sikertelen, akkor pedig a köztársasági elnök jogkörébe kerülne a jelöltek megnevezése, miután kikérte a jogi karok véleményét. A jelöltekről továbbra is az Országgyűlés szavazna a javaslat szerint, megválasztásukhoz kétharmados többség szükséges.

A jelenlegi szabályozás megváltoztatásának szükségességét egyébként mind az Alkotmánybíróság, mind a parlament elnöke is felvetette már. A nehézséget az okozhatja, hogy ebben a kérdésben is meg kell egyeznie a két nagy pártnak, mivel kétharmados többség szükséges a változtatásokhoz.

Jelenleg három üres alkotmánybírói hely van, közülük kettő betöltésében már meg tudtak állapodni a pártok (Bragyova András alkotmányjogász és Kovács Péter nemzetközi jogász személyében), de arról már nem, hogy mikor szavazzanak róluk: várják-e meg, míg a harmadik jelöltről is meg tudnak állapodni, vagy pedig ne várják meg. A két nagy párt itt is egymást okolta a kudarcért. A következő üresedés novemberben várható, amikor magának az Alkotmánybíróság elnökének, Holló Andrásnak, jár le a mandátuma. Ha addig nem sikerül új tagokat választani, akkor teljesen ellehetetlenül a testület munkája.

A magyar a legszélesebb hatáskörű alkotmánybíróságokhoz tartozik Európában. Ha valamely jogszabályt vagy valamely passzusát alkotmányellenesnek talál, akkor megsemmisítheti a kifogásolt szabályt vagy részét. A hatásköri összeütközések megszüntetésében is az Alkotmánybíróság szava a döntő, valamint a törvénytelenül működő önkormányzatok feloszlatásában is szerepe van a testületnek.