Parlament elé kerül a mobiltorony-háború

Egyre több településen tiltakoznak az ellen, hogy a mobilszolgáltatók antennákat húzzanak fel lakott terület közelében. A tiltakozók szerint az antennák veszélyesek az emberi egészségre, ráadásul a kisebb tornyokat engedély nélkül építhetik fel a szolgáltatók. Szakértők szerint viszont az antennáknál nagyobb fenyegetettséget jelentenek a telefonok. A parlament környezetvédelmi bizottsága április elején foglalkozik a kérdéssel.

Négy méter felett lehet egészségügyi kockázat

Várhatóan április elején foglalkozik az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága azzal, hogy az emberi egészségre mekkora veszélyt jelentenek a mobilszolgáltatók által lakott területeken felépített bázisállomások. A mobiltornyok napirendre vételét Orosz Sándor, a bizottság MSZP-s alelnöke kezdeményezte, annak hatására, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőttek az antennák elleni lakossági tiltakozások, legutóbb az óbudai Csillaghegyen, Győrben, Nagykanizsán és Egerben protestáltak helyi civilek az antennák felhúzása ellen. A bázisállomások ellenzői szerint ugyanis az antennák folyamatos sugárzása káros az emberi, különösen a gyerekek egészségére. Orosz az [origo]-nak elmondta: a bizottság várhatóan megvizsgálja, hogy az emberi  egészség védelmét a az antenákkal szemben hogyan lehet hatékonyabban érvényesíteni, különösen az oktatási és az egészségügyi intézmények környékén.

A tiltakozók legfőbb kifogása, hogy jelenleg ismeretlen a bázisállomásoknak az emberi egészségre gyakorolt hatása. Kalas György, a Reflex Környezetvédő Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta: amíg nem bizonyított, hogy a mobiltornyok által kibocsátott kis mértékű, folyamatos sugárterhelésnek nincs káros hatása, addig egyetlen bázisállomást sem lenne szabad lakott területen telepíteni. A környezetvédő aktivista szerint jelenleg ennek éppen az ellenkezője történik: amíg nem bizonyított a káros hatás, addig folyamatosan telepítik a szolgáltatók az antennákat.

A mobiltornyok ellenzői kifogásolják azt is, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében a négy méternél alacsonyabb bázisállomásokhoz külön engedélyre nincs szükség. Amíg más építmény esetében az engedélyezési eljárás során megkerülhetetlen az önkormányzat, addig a négy méter alatti antenna felhúzásáról a szolgáltatónak elegendő a telek tulajdonosával megállapodnia. A Reflex emiatt Alkotmánybíróság előtt támadta meg a mobiltornyok építését szabályzó 1999-es közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi rendeletet.

A Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) viszont mérésekre hivatkozva állítja: a bázisállomások környékén a lakosságot nem éri káros sugárzás. Jánossy Gábor, az OSSKI munkatársa szerint hiába növelte az uniós szabályozás a megengedett sugárzás mértékét 45-szeserése, a lakosságra ez továbbra sem jelent veszélyt, mivel a nagyobb teljesítményt nem használják ki a szolgáltatók.

A hazai mobilcégek pedig az OSSKI adataira hivatkozva állítják: az antennák által kibocsátott sugárzás messze alulmúlja az egészségügyi határértéket. A Vodafone szerint az elmúlt években a fejlesztés nagyságrendjét tekintve elenyésző számban fordult elő, hogy a helyi lakosság ellenezte az antenna telepítését. A mobilszolgáltató a tiltakozókat tájékoztatással próbálja meggyőzni, a cég emellett jelentős összeget költ a rádióhullámok hatásit vizsgáló kutatásokra. A T-Mobile közlése szerint 4-5 esetben fordult elő, hogy tiltakoztak a cég antennái ellen. A szolgáltató szintén tájékoztatással, illetve természeti és műemlékvédelmi szempontok figyelembevételével próbálja megnyugtatni az ellenállókat. A Pannon GSM szerint nem volt lakossági tiltakozás a cég tornyai ellen, a szolgáltató azt közölte, hogy a helyiek csak kérdéseket tettek fel. Ennek ellentmond viszont, hogy az óbudai Csillaghegyen Pannon-torony építése miatt indult tiltakozási hullám, amit a helyi önkormányzat is támogatott.  

Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint jelenleg valóban nem tisztázott a nagy frekvenciájú (ilyen a mobiltelefonok és tornyok által kibocsátott rádióhullám) sugárzás káros hatása. A rádióhullám a mikrohullámhoz hasonlóan változtatja meg a sejtek működést, vagyis felmelegíti azokat. Jelenleg az kérdéses, hogy ez káros-e vagy sem. Szakemberek szerint az viszont biztos, hogy a négy méternél alacsonyabb szerkezetre nem szerelhető olyan teljesítményű antenna, amely egészségügyi kockázatot jelentene. A kormányrendelet többek között ezért, illetve az amatőr rádiósokra való tekintettel nem köti engedélyhez az alacsony antennák telepítését.

Az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint négy méter felett viszont lehetséges az egészségügyi kockázat. A magasabb toronyra telepített többfajta antenna sugárzása ugyanis összeadódhat, ami pedig meghaladhatja az előírt értéket. Ennek felhúzásához már önkormányzati engedély szükséges, ez azonban az esetek többségében nem jelent problémát. A szolgáltató ugyanis addig alkudozik az önkormányzattal, amíg nem engedélyt kap. Szakértők szerint ennek ellenére mégsem a 2500-3000 hazai mobilantenna jelenti a legnagyobb egészségügyi kockázatot, hanem a mobiltelefon, ami közvetlenül a telefonáló feje mellett sugároz.

Szabó András