Drasztikus változást ígér a kormány parlagfű-fronton

A kormány tervei szerint az idén ötödével csökken a levegőben a parlagfű-pollenek száma, a Balaton környékén pedig pár év alatt teljesen kiirtják az allergén növényt. A civil szervezetek szerint viszont a parlagfűellenes intézkedések késnek, ráadásul a kormány az adófelajánlásokon kívül más összeget nem költ a védekezésre.

Késve indulhat el az idei parlagfűellenes küzdelem, mivel nem készült el idejében a 2005-ös évre vonatkozó intézkedési terv, valamint hiányzik az allergén gyomnövény elleni küzdelemhez szükséges jogszabályi háttér - állították az [origo] által megkeresett civil szervezetek. A parlagfűirtást koordináló népegészségügyi kormánymegbízott szerint viszont a késedelem semmiféle problémát nem jelent.

Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) elnöke az [origo]-nak elmondta: az idei parlagfűellenes intézkedéseket tartalmazó terveket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) március 31-ig kellett volna benyújtania az Országgyűlés elé. A kijelölt határidőre azonban erre nem került sor. Péterfia Éva, a népegészségügyi kormánymegbízotti iroda főosztályvezetője szerint viszont a késlekedés nem jelent problémát, az intézkedési terv ugyanis országgyűlési határozat nélkül is elindulhat. Péterfia hozzátette: a tervezet elkészült, azt néhány napon belül a tárca be is nyújtja a parlamentnek.

Ennek értelmében az idei intézkedések célja, hogy az ország területen idén 10-20 százalékkal csökkenjen a levegő pollenkoncentrációja. További kiemelt cél, hogy három éven belül a Balaton és a Tisza-tó környéke parlagfűmentes területté váljon, mivel a gyerektáborok többsége ezeken a területeken található. Az Asztmás és Allergiás Betegek Szövetsége (ABOSZ) és a PME viszont állítja: az intézkedési terv használhatatlan, mivel csak általánosságokat tartalmaz, ráadásul a védekezésben a népegészségügyi szempontok helyett a turisztikai indokokra helyezi a hangsúlyt.

A civilek nehezményezik azt is, hogy késik a mentesítést szabályzó jogszabály elfogadása. A jelenlegi elképzelések szerint a növényvédelmi törvény módosítása vagy pedig egy külön parlagfű-törvény rögzítené az irtás alapjait. A civilek az önálló törvény mellett kardoskodnak, és jónak is tartják az elkészült tervezetet, amit viszont a parlamenti bizottság szakmai indokok miatt nem támogatott.

A parlagfűirtást jelenleg a növényvédelmi törvény szabályozza, ennek értelmében a belterületen a jegyzők, külterületen pedig a növény- és talajvédelmi szolgálatok az illetékes hatóságok. A parlagfű-törvény viszont - kizárólag a parlagfűre vonatkozóan - a földhivatalokat ruházná fel hatósági jogkörrel. Ennek értelmében a közérdekű védekezés végrehajtásáért a földhivatalok lennének felelősek, vagyis ha a terület tulajdonosa elmulasztja a parlagfűvel borított terület kaszálását, azt a földhivataloknak kellene elvégeztetni és a munkadíjat a tulajdonosra terhelni. A FVM szerint viszont a földhivatalok személyi állománya ehhez nem elegendő, ráadásul a többi allergén gyomnövény esetén továbbra is jegyzők és a szakszolgálatok maradnának a hatóságok, ami tovább bonyolítaná gyomirtást. A kormány szerint így külön törvényre nincs szükség, helyette a törvénytervezet pozitívumait kéne átemelni a már meglévő növényvédelmi törvénybe. Többek között azokat a passzusokat, amik gyorsítanák a szennyezett területek beazonosítását, valamint magasabb bírságot írnának elő, ha a terület tulajdonosa elmulasztja a kaszálást.

A civilek elégedetlenek azzal is, hogy a kormány az állampolgárok 1 százalékos adófelajánlásain túl, ami idén több mint egymilliárd forintot tesz ki, további összeget nem rendelt parlagfű-mentesítésre. Péterfia Éva szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kizárólag az adófelajánlásokkal kellene számolni, a mentesítésre ugyanis közmunkaprogramokat szerveznek, ráadásul az irtásban saját területeiken az önkormányzatok, illetve a vasútvonalak szennyezett területein a MÁV is részt vesz.