A kormány előtt a rövidebb honosítás

Öt évig érvényes tartózkodási vízum, a hosszadalmas honosítási procedúra megrövidítése - ezt ígéri az a javaslat, amelyről szerdán dönthet a kormány. Ehhez két kétharmados törvényt kell módosítani, azonban az előzetes négypárti egyeztetések alapján az előterjesztő bízik abban, hogy jövő év elején hatályba léphet az új szabályozás.

Szerdán tárgyalja a kormány azt a javaslatot, amely a határon túli magyarok számára könnyítené meg a magyarországi tartózkodást és az állampolgárság megszerzését. "Jelenleg minimum 42 hónapot kell várnia egy határon túlról ékezett magyarnak az állampolgárság megszerzésére, ezt szeretnénk 19-20 hónapra csökkenteni" - mondta az [origo]-nak a bevándorlási, letelepedési és honosítási ügyekért felelős kormánymegbízott, Avarkeszi Dezső. Jelenleg egy határon túli magyarnak a letelepedési engedély megszerzése után egy évig kell itt laknia, hogy benyújthassa valaki igényét az állampolgárságra, és ezután a belügyminiszternek 21 hónapja van, hogy a kérelmet felterjessze a köztársasági elnöknek. Az új javaslat megszüntetné az egyéves várakozási időt, és a belügyminiszternek pedig legfeljebb egy éve lenne a kérelem továbbítására.

"Azzal is egyszerűsítenénk a honosítást, hogy növelnénk azoknak a körét, akik felmentést kaphatnának az állampolgársági vizsga letétele alól. Míg jelenleg csak azoknak nem kell vizsgázniuk, akik magyarországi felsőoktatási intézményben végeztek, addig az indítványunk alapján már akár egy erdélyi magyar gimnáziumban érettségiző mentesülne a vizsga alól. A határon túli magyarok számára speciális tartózkodási vízumot is szeretnénk létrehozni, ehhez azonban kétoldalú megállapodásokat kell kötni az érintett országokkal" - jelentette ki a kormánymegbízott.

E nemzeti vízum akár ötéves magyarországi tartózkodást is lehetővé tesz, azonban az EU-szabályai szerint ez önmagába munkavállalásra, tanulmányok végzésére nem jogosít fel. Az EU tiltja az etnikai alapon való megkülönböztetést, így a nemzeti vízumot nem a magyar nemzetiség alapján, hanem a magyar nyelvhez, kultúrához való viszony alapján lehet megkapni, amelyről a magyarigazolványhoz hasonlóan döntenének. "Így akár egy román nemzetiségű magyarirodalom-tanár is jogosult lehet a nemzeti vízumra" - hozott példát Avarkeszi Dezső.

A javaslat szerint két kétharmados törvényt kell módosítani, amelyekre az előzetes négypárti egyeztetések szerint minden esély megvan. Így a tervek szerint január 1-jétől hatályba léphetnek a könnyített szabályok.

Az eredménytelen kettős népszavazás (amelyből az egyik kérdés a kettős állampolgárságról szólt) után a csalódott határon túli magyaroknak a miniszterelnök megígérte, hogy a kormány megváltoztatná a bevándorlás és a honosítás jelenlegi szabályrendszerén, és közjogi tartalmat kívánnak adni a határon túli magyarság fogalmának, hogy ennek alapján az érintettek megkaphassák "azt az útlevelet, amelyre vágytak".