Irtózatos kártérítések foghatják vissza a műhibákat

Az orvosi műhibaperek számának növekedésével párhuzamosan az elmúlt években többszörösére növekedett a kifizetett kártérítések összege. Ennek ellenére a biztosítók továbbra is csak ötmillió forintig hajlandóak felelősséget vállalni egy műhibás eset után, miközben a kártérítések sok esetben meghaladják ezt az összeget. Az [origo] által megkérdezett orvosok és jogászok szerint a megoldás az lenne, ha jogszabály maximalizálná a kártérítések összegét, amit aztán a biztosítók kötelesek lennének kifizetni. Az egészségügyi tárca szerint azonban erre nincs szükség, a hatalmas kártérítések legalább nagyobb odafigyelésre ösztönzik a kórházakat.

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a műhibaperek és a nyilvánosságra került orvosi mulasztások száma. Múlt héten egy négyéves kisfiú halt meg, akin mandulaműtétet hajtottak végre a kecskeméti kórházban. Pár nap múlva a kecskeméti kórház újabb műhibát ismert el, kedden pedig egy hatéves kisfiú halála miatt indítottak pert a szülők egy győr-moson-soproni kórház ellen. Az [origo] által megkérdezett szakemberek szerint nem az orvosok lettek rosszabbak, hanem szemléletváltás történt, amelynek során megszűnt az orvosi tévedhetetlenségbe vetett hitt, valamint a hazai bíróságokon is kialakult a műhibaperek gyakorlata. A kártérítések összege és a nyilvánosságra került esetek száma azonban továbbra is elmarad az uniós átlagtól: amíg Magyarországon évente 400-500 eset kerül nyilvánosságra, addig Németországban a műhibával kapcsolatos esetek száma évente eléri a 15 ezret, a kártérítések összege pedig 5-6-szor haladja meg a hazai átlagot. Az uniós tagság azonban várhatóan egyre feljebb tornázza majd a megítélt összegek nagyságát.

Hiába fejlődik a műhibaperek kultúrája, továbbra is rendezetlen a finanszírozás kérdése. A hazai gyakorlat alapján 1992 óta ötmillió forint az a legmagasabb összeg, amiért a hazai biztosítótársaságok felelősséget vállalnak egy műhibás eset után. Ez viszont számos esetben nem fedezi a kártérítések többmilliós összegét, így az egészségügyi intézményeknek maguknak kell állniuk a költségeket. A műhibák után fizetett összegek tehát nemzetközi viszonylatban nem magasak, ezt azonban a kórházak biztosítása sokszor nem fedezi. További probléma, hogy mivel a kártérítéseknek nincs felső plafonjuk, így az Allianz Hungária kivételével a biztosítótársaságok többsége kivonult a kórházi felelősségbiztosításból. A biztosítók ugyanis attól tartanak, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a műhibákra specializálódott ügyvédek egyre magasabb kártérítéseket harcolnak ki.

Lehoczky Péter, a fővárosi Szent János kórház megbízott orvos igazgatója szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely rendezné a helyzetet: holland példára maximálizálná a kifizetések nagyságát, amit aztán a biztosítók fedeznének is. A plafon meghúzását az egészségügyi intézmények kezdeményezésre tavaly felvetette az Egészségügyi Minisztérium is, a javaslatot azonban a bírói mérlegelés szabadságára hivatkozva elutasította az Igazságügyi Minisztérium. Kapócs Gábor, az egészségügyi tárca egészségpolitikai helyettes államtitkára az [origo]-nak elmondta: a felső plafon bevezetését a tárca továbbra is fontosnak tartja, erre azonban a hazai jogrendszerben jelenleg nincs esély. Kapócs szerint a biztosítási összegek esetén sem várható változás, a társaságok ugyanis maguk állapítják meg a biztosítás feltételeit, az emelést állami eszközökkel nem lehet kikényszeríteni. A tárca álláspontja szerint ennek előnye viszont, hogy a kártérítésektől való félelem nagyobb odafigyelésre ösztönözheti a kórházakat.

A finanszírozás rendezését támogatják az ügyvédek is. Simon Tamás műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd szerint a rossz biztosítási rendszer hátránya, hogy Magyarországon kevés a peren kívüli megállapodások aránya. A műhibáknak kevesebb, mint 10 százalékát sikerül peren kívül rendezni. Simon szerint a peren kívüli megállapodás mindkét fél számára előnyös: a hozzátartozók elkerülhetik a többéves pereskedést, a kórházakat pedig nem terhelik a késedelmi kamatok, ami gyakran meghaladhatja a kártérítés összegét. A peren kívüli megállapodás további előnye, hogy a nyilvánosság kizárásával zajlik. Mivel azonban a kártérítés összegét a kórház nem tudja mindig a biztosításból fedezni, így kénytelen bírósághoz fordulni. A peren kívüli megegyezések arányának növelését fontosnak tartja az Egészségügyi Minisztérium is, az 1997. évi egészségügyi törvény ennek érdekében vezette be a mediatori tanács intézményét, amely a szemben álló felek peren kívüli megállapodását próbálja elősegíteni. A kecskeméti kórház is valószínűleg peren kívül állapodik majd meg a mandulaműtétben meghalt négyéves kisfiú szüleivel.