Körlevél és Mindentudás a magyar érettségin

Hétfő reggel közel százezer diák állt neki a magyar érettséginek. Az idén háromféle rendszerben vizsgázhattak a diákok: először lehetett emelt szintű és középszintű vizsgát tenni, míg az öt évfolyamos gimnáziumba járók még a régi rendszer szerint írhattak elemzést. A feladatok változatosabbak voltak, mint eddig, külön készült szövegértési teszt is.

Három rendszerben érettségizett hétfő délelőtt közel százezer diák Magyarországon. A kétszintű érettségi első vizsganapján a középiskolát befejező diákok választhattak, hogy emelt vagy középszintű érettségit akarnak-e tenni, míg az ötévfolyamos középsikolák diákjai a régi rendszer szerint írhatták meg a feladatot.

A diákok túlnyomó többsége magyarból a középszintet választotta: 87 500-an írtak ilyen tesztet. Nekik először egy előadás szövegével kellett megbirkózniuk. Láng István: Környezetvédelem, fenntartható fejlődés című, a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásával kellett megismerkedniük, majd tíz kérdésre válaszolniuk. A szövegértéses feladat megoldására 60 percük volt a diákoknak.

A második körben három feladat közül választhattak a diákok. Érvelhettek Kaffka Margit Az asszony ügye című művének igazságtartalma ellen vagy mellett. Elemezhették Mikszáth Kálmán: Szegény Gélyi János lovai című művét, vagy pedig összehasonlíthatták Kosztolányi Dezső Beírtak engem mindenféle könyvbe és József Attila Levegőt! című verseit. Erre a második feladatra három órájuk volt a diákoknak.

Az emelt szintű érettségire szintén négy órájuk volt összesen a diákoknak. Nekik azonban nem kettő, hanem négy feladatot kellett ennyi idő alatt megoldaniuk. 3326 diák választotta az emelt szintet, abban a reményben, hogy ezzel könnyebben felveszik őket az egyetemre. Az első alkalommal megtartott emelt szintű érettségi egy műveltségi feladatsorral indult. Itt József Attilára és a Karóval jöttél című versére vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni. Utána elemezni kellett Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba című versét. A harmadik feladathoz Milan Kundera Elárult testamentumok című műve volt a kiindulópont, és a humor jelentőségéről és a humoros látásmódról kellett írni a mű kapcsán. Végül levelet kellett megfogalmazniuk a diákoknak: a feladat szerint diák költőket és írókat bemutató honlap készül, és a jövendő szerzőket kellett egy körlevélben erről értesíteniük az érettségizőknek.

A hagyományos, idén utoljára alkalmazott régi érettségi rendjében mintegy 2000 diák tett vizsgát. Ők öt évfolyamos gimnáziumba jártak, tehát nem tudtak már az első évtől az új rendszerre készülni. Számukra a régi szokás szerint három elemzéscímet készítettek, amelyekből egyet kellett választani. Az első lehetőség Janus Pannonius és Balassi Bálint költészete reneszánsz vonásainak bemutatása volt. A második Arany János Epilogus című versének elemzése, a harmadik lehetőség pedig Móricz Zsigmond egy szabadon választott prózai művének elemző bemutatása volt. A hagyományos rendszerben megírt egyfeladatos érettségi középszintnek felel meg.