EU-s szabály miatt küldenék börtönbe a gyűlölködőket

A kormány egy, még el sem fogadott EU-s határozatra hivatkozva módosítaná az alkotmányt, és ismét elővenné a véleményszabadságot a korábbiaknál erőteljesebben korlátozó gyűlöletbeszéd-törvényt. Az EU-s határozat nem kötelező, ráadásul több tagállam éppen azért tiltakozik ellene, mert túl szigorú. A Fidesz és az SZDSZ nem érti, hogy miért lenne szükség egy nem kötelező szabály miatt új törvényre.

Alkotmánybírák

Az alkotmány módosítását tervezi az igazságügyi tárca annak érdekében, hogy el tudják fogadtatni a gyűlöletbeszéd-törvényt, amelyet tavaly alkotmányellenessége miatt megsemmisítettek. A törvény szükségességét azzal indokolják, hogy egy EU-s kerethatározat miatt Magyarországnak szigorúbban kell büntetnie a rasszista megnyilvánulásokat. A kerethatározat azonban két éve hever az EU asztalán anélkül, hogy elfogadták volna, ráadásul nem kötelező érvényű. A gyűlöletbeszéd körüli korábbi éles viták alapján kormánypárti és ellenzéki politikusok és az Igazságügyminisztérium (IM) sem lát sok esélyt az alkotmánymódosításra.

Az EU-ban a kerethatározat olyan jogi eszköz, mely "irányelv hatású, de nincs olyan mértékű kikényszeríthetősége, mint az irányelvnek" - mondta Fazekas Judit, az IM helyettes államtitkára az [origo]-nak. Vagyis nem kötelező teljesíteni, és az Európai Bírósághoz sem lehet fordulni emiatt. A kerethatározat terve nagy vitákat vált ki a tagállamok között. Vannak olyan országok, amelyek ellenzik, mert a véleményszabadság szigorúbb korlátozása ellenkezik az alaptörvényeikkel. Ezek közé tartozik többek között Olaszország, Írország, a balti államok - mondta Fazekas.

A helyettes államtitkár szerint nem biztos, hogy az EU rábólint a kerethatározatra. Ha mégis, nem tartja valószínűnek, hogy ezután sikerülne keresztülvinni az alkotmánymódosítást Magyarországon, amihez a képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. A magyar alkotmány jelenleg csak nagyon szűk körben ad lehetőséget a szólásszabadság korlátozására - magyarázta.

A kérdésre, hogy az esetleges alkotmánymódosítás után újra ugyanazt a gyűlöletbeszéd-törvényt terjesztené-e be a kormány, ami korábban már elbukott az alkotmánybírák előtt, Fazekas azt válaszolta: lehet, hogy nem teljesen ugyanarról a törvényszövegről, de tartalmában hasonlóról lenne szó. Ez azonban szerinte mostanában nem valósul meg, az EU-s kerethatározat teljesítése sem sürgős.

Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője a gyűlöletbeszéd-törvény újbóli előszedéséről úgy vélekedett: "nem csak fölösleges, hanem káros is a szólásszabadság és a véleményszabadság megnyirbálása. Nincs olyan EU-s határozat, ami erre kötelezné Magyarországot." A politikus hozzátette: az EU-s javaslatok, irányelvek szövegében szerepelni szokott az is, hogy a tagállam alkotmányos rendjével összhangban kell őket teljesíteni. "Ez pedig nincs összhangban a magyar alkotmánnyal" - mondta. Fodor nem hiszi, hogy a Fidesz támogatna alkotmánymódosítást, ahogy az SZDSZ egy része sem.

"Kötve hiszem, hogy lenne olyan irányelv vagy határozat, ami kötelező lenne Magyarországra. Ez megint egy hivatkozási alap, hogy a kormány újrakezdhesse ezt az egészet" - mondta az [origo]-nak Répássy Róbert fideszes képviselő arra utalva, hogy korábban a kormány javasolta, büntessék szigorúbban a gyűlöletbeszédet.

Az Országgyűlés 2003 decemberében minimális többséggel fogadta el a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó passzusainak módosítását, közismert nevén a gyűlöletbeszéd-törvényt. A módosítás szerint a korábbiakkal ellentétben két év szabadságvesztéssel büntethetővé vált az is, aki "mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz". A közösség elleni izgatásért három év börtön is járhatott volna.

A módosítás nagy vitát váltott ki. Az ellenzéki pártok a kezdetek óta hangoztatták, hogy nem szavazzák meg a tervezetet. Az SZDSZ szintén ellenvetéseinek adott hangot. A szabad demokratáknak egyrészt alkotmányossági aggályuk volt a javaslattal kapcsolatban, másrészt kezdeményezésükre kivették a felsőbbrendűség hirdetésének tiltásáról szóló részt.

A módosítás  elfogadása után Mádl Ferenc államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, hogy a testület vizsgálja ki, a gyűlöletbeszéd-törvény megfelel-e a magyar alaptörvénynek. Tavaly májusban az Ab részben alkotmányellenesnek nyilvánította a módosítást, és megsemmisítette.

A büntető törvénykönyv így továbbra is csak a közösség elleni izgatást szankcionálja: "aki nagy nyilvánosság előtt, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három év szabadságvesztésre büntetendő". Így csak akkor valósul meg a bűntett, ha valaki tevőlegesen szólítja fel a hallgatóságot valamely kisebbség ellen, de ha csak gyűlölködik közönség előtt, akkor nem követ el törvénybe ütközőt.