Orbán és Gyurcsány lebuktatására készülnek a képviselők

Az eddigi tapasztalatok szerint sok botrány, de kevés eredmény várható attól a két vizsgálóbizottságtól, amely a jelenlegi, illetve az előző kormányfő gazdagodását vizsgálja szerdától. Az Orbán-család vagyona után kutató testület létrehozását a szocialisták azzal a cikksorozattal indokolták, amely szerint Orbán kormányfőként tanácsokat adott felesége cégének. Orbán személyes válaszokat ígért levélben. A Gyurcsány-bizottságban pedig levelekről folyt a vita.

Megszorongatnák őket

Két parlamenti vizsgálóbizottság kezdte meg munkáját szerdán. Az egyik a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc korábbi meggazdagodását, a másik pedig az előző kormányfő, Orbán Viktor családjának "állami forrásból történő gazdagodását" vizsgálja.

Az utóbbi bizottság üléséről szerdán kivonultak a fideszes képviselők, és jelezték, hogy a továbbiakban sem fognak részt venni a munkában. Répássy Róbert szerint okafogyottá vált a vizsgálóbizottság munkája, mivel Orbán Viktor a testület fideszes tagjaihoz eljuttatott levelében tagadta, hogy miniszterelnöksége idején családja vagyona állami támogatásból gyarapodott volna. Levelében Orbán közölte: hajlandó személyesen is megjelenni a bizottság előtt. A Fidesz kivonulása azonban nem fogja ellehetetleníteni a testület munkáját, mivel az MDF-es és a független képviselő nem tartott a fideszesekkel, így határozatképes maradhat a bizottság. A testület csütörtökön ismét összeül és tagjai folytatják a szerdán megkezdett vitát az ügyrendről.

Az "Apró-Gyurcsány vizsgálóbizottság" első ülésén nem született döntés az ügyrendről, viszont abban megállapodtak a képviselők, hogy milyen iratokat kérnek be Gyurcsány Ferenctől és feleségétől. Nagy vita volt arról, hogy ki mikor kapta meg elektronikus levélben az ügyrendtervezetet, és hogy mikor küldték ki azt. A vita miatt nem is tudtak szavazni róla. Végül megállapodtak abban, hogy a bizottság ügyrendjét a következő ülésen vitatják meg.

Az ÉS-cikk és a Gyurcsány-bizottság

Az Élet és Irodalom (ÉS) még márciusban írt arról, hogy Orbán kormányfőként üzleti tanácsokat adott állami területek megszerzésére egy felesége résztulajdonában levő tokaji cég taggyűlésein. A lap állítólagos taggyűlési jegyzőkönyvekkel támasztotta alá állításait. Ezek szerint Orbán beszélt állami támogatásokról ("ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, ne mi kapjuk a legtöbbet"), és a privatizációról is az állami Tokaj Kereskedőház Rt. birtokainak megvásárlásával kapcsolatban ("mi közvetlenül nem vehetünk meg semmit a kereskedőháztól, forgácsokat le lehet választani az ésszerű vagyongazdálkodás keretében a kereskedőháztól").

Orbán tagadta, hogy bármilyen taggyűlésen részt vett volna, és hogy tanácsokat adott volna, azonban a köztévé A szólás szabadsága című műsorában elismerte, hogy mondhatta azokat a mondatokat, amiket az ÉS idézett a jegyzőkönyvekre hivatkozva.

Fideszes politikusok perrel fenyegették a cikksorozat miatt a lapot, eddig azonban csak az ÉS-ben említett cég perelt. A bíróság helyreigazítási keresetüket első fokon elutasította. A cég arra hivatkozva kért helyreigazítást, hogy az újság valótlanul állította: taggyűléseket tartottak az említett időpontokban, így jegyzőkönyvek sem készülhettek, amikre a cikksorozat alapult.

Az eset kivizsgálására az Országgyűlés szocialista kezdeményezésre vizsgálóbizottságot alakított "az Orbán-család állami forrásokból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra" címen. Válaszul fideszes kezdeményezésre egy másik vizsgálóbizottságot is létrehoztak, amely a jelenlegi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc korábbi vagyongyarapodását vizsgálná meg, egész pontosan az "Apró-Gyurcsány érdekkör" privatizációban betöltött szerepét, állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát, és azt, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 milliós és tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme.

Vizsgálóbizottságok: sok hűhó, kevés eredmény

A parlamenti vizsgálóbizottságok, az eddigi tapasztalatok szerint, kevés, gyakran semmilyen eredményt nem tudtak felmutatni működési idejük során, az eredeti szerepüket nem tudják betölteni, és inkább csak a politikai hasznot próbálják bezsebelni a résztvevők. A vizsgálóbizottságok érdemi munkáját egyszerű megakadályozni, amennyiben valamelyik félnek érdekében áll ez, ugyanis tagjai között egyenlő részben képviseltetik magukat a kormányoldal és az ellenzék képviselői. A határozatképességhez pedig testületi többség kell, így ha nincs meg a két fél között akár a legkisebb konszenzus sem, akkor még elkezdeni sem tudják a munkát, nemhogy eredményeket elérni.