Sólyom a pártok megleckéztetésének tartja jelölését

A Népszabadság interjút készített Sólyom Lászlóval, az MDF és a Fidesz elnökjelöltjével. Sólyom a lapnak elmondta: kívülállónak érzi magát, jelölése pedig egyfajta lecke a pártoknak, amely arról szól, hogy nem csak saját kádereiket jelölhetik az egyes posztokra, másfajta konszenzust is ki lehet alakítani. Bár megválasztásában nem biztos, a Népszabadságnak kijelentette: jelölésének egyik fő indoka, hogy "általános az elégedetlenség a politika színvonalával".

Sólyom szerint lecke a pártoknak jelölése

"Számomra az a fontos, hogy nem én találtam ki ezt az akciót, nem én jelentkeztem államfőnek. A Védegylet célkitűzéseibe nyilvánvalóan beleillett ez a voltaképpen pedagógiai célú felhívás a jelölésre: üzenet a pártoknak a civil szférából" - mondta Sólyom László a Népszabadságnak adott interjújában arra a kérdésre, hogy a Védegylet nevű környezetvédő civil szervezet jelölte elsőként államfőnek. A Védegylet 110 ismert személyiséggel íratta alá támogató ívet. Az aláírók között voltak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is.

A Védegylet után az MDF, majd múlt hét végén a Fidesz is Sólyom mögé állt. Az MSZP továbbra is Szili Katalint támogatja, míg az SZDSZ távolmarad az elnökválasztástól, de több képviselője is jelezte: támogathatónak tartaná Sólyomot.

Sólyom szerint a Védegylet nem mérlegelte, hogy van-e esélye a jelölésnek vagy sem. Olyan embert akartak, aki a pártoktól független és markánsan képviseli a környezetvédő szervezet érdekeit is. Sólyom - aki a párttámogatások ellenére továbbra is a civil szféra jelöltjének tekinti magát - a Népszabadság kérdésére kijelentette: leckét akartak adni a pártoknak a jelöléssel. "Általános az elégedetlenség a politika színvonalával és tematikájával szemben, és a Védegylet a Zengő-ügyön fölbuzdulva úgy érezte, hogy a politikai megosztottság fölött egységfrontot hozhat létre" - fogalmazott a Népszabadság kérdésére.

Sólyom szerint helyes, ha az elnökválasztás a parlament dolga, ugyanakkor a lapnak kijelentette: nem tartja elfogadhatónak, hogy a pártok csak saját kádereik közül válogassanak. Állítása szerint a Védegylet akciójáról utólag értesült, egyből nem is mondott igent a felkérésre. "Megtehetném, hogy gyönyörködöm az unokáimban, dolgozom a doktoranduszokkal, s nem megyek bele egy olyan helyzetbe, amelynek a pozitív kimenetele - legalábbis akkor - nagyon kétségesnek tűnt, s korántsem biztos, hogy jó lenne a családomnak" - mondta a Népszabadságnak.

Sólyom - aki kívülállónak érzik magát - elképzelhetőnek tartotta volna azt is, hogy a baloldali pártok is mellé álljanak, de "az MSZP túl korán tette le a voksát". Sólyom szerint az egész elnökjelölése hercehurca és a párttámogatások lassú megszerzésének tanulsága, hogy "ha az ember hagyja a dolgokat történni, s csak arra ügyel, hogy kitartson a maga szilárd álláspontján, akár jóra is fordulhatnak az események".

Sólyom a Népszabadságnak azt is kijelentette, nem bánkódik akkor sem, ha nem ő kapja a többséget a parlamentben június 6-7-én. "Ha nem leszek államfő, akkor egyszerűen volt egy nagyon szép civil akció, amelynek én örömmel feleltem meg".