Sólyomnak meg kell küzdenie az ombudsmanjáért

Sólyom László új köztársasági elnök már megválasztása előtt azt ígérte, megpróbálná rávenni a parlamentet, hogy állítsa fel a jövő nemzedéke ombudsmanjának intézményét. A törvényjavaslatot már öt éve kidolgozta, az államfői posztért rivális Szili Katalin már kétszer benyújtotta, de egyik pártot sem érdekelte a javaslat.

Sólyom László két konkrét elnöki célt már megválasztása előtt kitűzött. Ha köztársasági elnök lesz, akkor a Zengőre tervezett NATO-radar felépítése ellen és a jövő nemzedéke ombudsmanja hivatal létrehozásáért fog küzdeni. Mindkét ügy a Védegylet nevű szervezet fő követelései közé tartozik. Sólyom zöld elkötelezettségét elnökként is érvényesíteni kívánja, mondta a megválasztása előtti utolsó sajtótájékoztatóján. Sólyomot a Védegylet - amelynek maga is tagja - ajánlotta a képviselők figyelmébe a köztársasági elnök választás előtt. Sólyom magát a Védegylet jelöltjének tekintette mindvégig, annak ellenére, hogy formailag fideszes és MDF-es képviselők jelölték.

A jövő nemzedéke ombudsmanja tisztség felállításáról szóló törvénytervezetet Sólyom 2000-ben írta meg a Védegylet felkérésére. Az új ombudsman környezetvédelmi ügyekkel foglalkozna. Röviden összefoglalva az lenne a feladata, hogy védje a felnökvevő és a még meg sem született nemzedékek egészségét. A tisztség egyik jogi alapja egy Sólyom vezetésével hozott alkotmánybírósági döntés, amely az egészséges környezethez való jogból levezette azt a tételt, hogy a természet pozícióit nem lehet tovább rontani. Vagyis a zöld területek nagysága nem csökkenthető. Ebből az alkotmánybírósági határozatból vezette le Lenkovics Barnabás mostani általános ombudsman azt, hogy a Zengőre építendő radar akár alkotmányellenes is lehet.

Az új ombudsmanra vonatkozó törvényt éppen Sólyom riválisa, az elnökválasztás szocialista jelöltje, Szili Katalin nyújtotta be az Országgyűlésnek, közösen Hegyi Gyulával 2001-ben. Akkor a parlamenti bizottságok többsége visszautasította a tervezet, így a parlament végül nem tárgyalta Sólyom törvényjavaslatát. Sziliék megígérték a Védegyletnek, ha 2002-ben nyernek, ismét benyújtják a törvényt.

Ezt meg is tették 2002-ben, de a parlamenti bizottságok azóta is ülnek a beadványon. Ezt gyorsítaná fel Sólyom. Azonban egyik párt sem akarja a törvényt. A frakciók úgy vélik, hogy nem kell több ombudsman, mert ezzel leértékelődik a tisztség. Jelenleg általános, adatvédelmi, kisebbségi működik Magyarországon, illetve miniszteri biztosként működik egy oktatási ombudsman is. Ajánlásaik nagy része ugyan nem kötelező érvényű, de felhívhatják a figyelmet visszás ügyekre, és eljárásokat is kezdeményezhetnek.

Turi-Kovács Béla (Fidesz), a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint sincs szükség Sólyom ombudsmanjára. "Az ombudsmani rendszert érdemes lenne újragondolni, de nem erőmegosztással. Így eljelentéktelenedhet a tisztség, egyszerű jogi képviselő szintre süllyedhet. Ha új ombudsmant állítunk fel, akkor nem lehet látni, hogy hol lesz ennek vége. A végén külön ombudsmanja lesz a csökkent látóknak, mindenkinek. Az általános ombudsman szerintem megfelelően képviseli a környezetvédelem ügyét, ez kiderült a Zengő kapcsán tett állásfoglalásaiból is."

Turi-Kovácshoz hasonlóan nyilatkozott a többi párt képviselője is, amikor két éve érdeklődtünk a Sólyom-féle törvény esélyeiről. Az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ sem akart újabb biztost választani, csupán a fideszes Illés Zoltánnak - ő a legelszántabb zöld a parlamentben - tetszett a javaslat, ő azonban akkor úgy fogalmazott, hogy saját pártjában is egyedül van véleményével.

Vay Márton, a Védegylet aktivistája szerint már az is haladás lenne az ügyben, ha a képviselők egyáltalán vitatkoznának a javaslatról. "Legalább mondják ki hivatalosan, hogy az a baj, hogy nem akarnak több ombudsmant" - mondta az [origo]-nak. A Védegylet tucatnyi másik zöld szervezettel közösen Jövő Nemzedéke Képviselete (JÖNEK) néven testületileg ellát olyan feladatokat, amelyeket a zöld ombudsmantól várnának. Jelentéseket adnak ki és javaslatokat gyűjtenek. A városi zöld területek fogyatkozásával, a csatornázás problémáival, a természetvédelmi területek hanyag védelmével foglalkoztak többek között legutóbbi jelentéseikben.

Sólyom Lászlónak elnökként joga lesz a törvényt akár személyesen is beterjeszteni, ha a Szili-Hegyi javaslat zátonyra fut. Ugyanakkor ez példa nélküli eljárás lenne. Az eddigi elnökök nem nyújtottak be törvénytervezeteket, csak akkor, ha ezt az Alkotmány külön előírta számukra. (Bizonyos tisztségviselők kinevezése az államfő joga.) Nem kifejezetten az elnöki tisztséghez kötődő törvényt államfő Magyarországon a rendszerváltás óta nem nyújtott a parlament elé. A helyzetet még különösebbé teheti, hogy egyik parlamenti párt sem ért egyet a Sólyom által szorgalmazott törvénnyel.

Magyari Péter