Külföldről egyszerűbb lesz az örökbefogadás

Átláthatóbb lesz ugyan, de nem gyorsul fel a külföldi örökbefogadás, ha törvényerőre emeli amagyar parlament azt az egyezményt, amely átalakítja az adoptálás nemzetközi rendszerét. Ez a szabályozás többek között lehetővé teszi, hogy a gyerek örökbe adása után is figyelje a sorsát a magyar hatóság. Magyarországról évente száz gyereket adnak örökbe külföldre, köztük sok a beteg, sérült, vagy csecsemőnél idősebb kisgyerek. Magyar szülők viszont évente mindössze húsz külföldi kisgyereket adoptálnak.

A külügyi bizottság tárgyalja azt a javaslatot, amely a nemzetközi örökbefogadásról szóló hágai egyezményt emeli be a magyar jogba. Ezután ha valaki gyereket szeretne örökbe fogadni külföldről, nem intézkedhet saját maga, hanem meg kell bízni ezzel az ország meghatalmazott hatóságát. A gyerekek sorsát nemcsak az örökbefogadás előtt, hanem utána is figyelhetik annak az országnak az illetékes szervei, ahonnan származik. Az ügyintézés is egyszerűbbé válik, hiszen mindkét ország hatósága lefolytatja az előírt eljárást, de csak a származási ország hatósága dönt véglegesen. Így sokkal átláthatóbbá válik a folyamat. Jobban figyelembe kell venni a megfelelő érettségű gyerekek véleményét is. Az egyezmény, ha elfogadják, augusztus elsejétől lép hatályba.

Külföldi örökbeadásra csak akkor kerülhet sor, ha a kisgyereknek nincs helye abban az államban, ahol született. Ez többnyire azt jelenti, hogy az egészséges kisbabáknak könnyen találnak helyet hazájukban, míg a sérült, beteg, roma vagy csecsemőnél idősebb gyerekeket sokszor külföldiek adoptálják. Ennek oka lehet az is, hogy a másságra való felkészültség szintje a külföldi pároknál nagyobb, mint Magyarországon - fogalmazott Katonáné Pehr Erika, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium főosztályvezető-helyettese.

A várakozási idő a leghosszabb

Fotó: MTI

Magyarországon évente 800-900 gyereket adnak örökbe, közülük százat külföldre. A külföldről érkező gyerekek száma jóval kisebb, mindössze évente húsz. Az örökbefogadási folyamat hosszadalmas, az alkalmasság megállapításától kezdve körülbelül két-három év - mondta Katonáné az [origo]-nak. Ha valaki gyereket szeretne örökbefogadni, először be kell jelentenie az illetékes gyermekvédelmi hatóságnál, majd át kell esni vizsgálatokon, felmérik többek között a vagyoni helyzetet és tanfolyamokon is részt kell venni. Ezután jó esetben megállapítják, hogy a pár alkalmas az örökbefogadásra. Az alkalmasság két évig érvényes. Katonáné szerint a folyamatból nem az ügyintézés, hanem a várakozás tart a legtovább: amíg az örökbefogadó szülők megfelelő gyereket találnak. Így az új törvény nem rövidíti jelentősen az örökbefogadási procedúrát, hiába lesz egyszerűbb az ügyintézés.

Az örökbeadás után a vér szerinti szülőknek semmilyen joga nincs a gyerekükhöz, hiszen a gyerekeket ilyenkor újra anyakönyvezik - magyarázta a főosztályvezető-helyettes. Az, hogyaz édesszülők mennyire tájékozódhatnak gyerekük sorsáról, a felek megegyezésétől függ - tette hozzá. Mindenesetre 1991 óta a gyereknek joga van ahhoz, hogy ha akarja, közöljék vele, kik a vér szerinti szülei, és akár találkozhat is velük.

Az egyezmény 1993-ban született meg Hágában. és eddig 62 ország csatlakozott hozzá. Minden államban ki kell jelölni egy központi hatóságot, amely intézi az összes ügyet. Magyarországon az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium négyfős gyermekvédelmi osztálya lesz a felelős ezért. Az egyezmény kitűzött célja a gyerekek jogellenes elvitele, áruba bocsátása és a gyerekkereskedelem elleni küzdelem.