A politika és a pénztelenség pusztítja a kórházigazgatókat

Az elmúlt egy évben minden ötödik kórházvezetőt elbocsátottak tisztségükből. Most egy sikeresnek tartott főigazgatót cseréltek le, aki egy csőd által fenyegetett kórházat változtatott stabil gazdálkodású intézménnyé, miután nem az ő pályázatát fogadta el az illetékes megyei közgyűlés. A szakmai szervezetek szerint a sok kirúgásnak két fő oka van: az egyik a pénztelenség, a másik pedig helyi politikai érdekek.

Újabb kórház élén történt vezetőváltás: zárt ülés keretében új főigazgatót nevezett ki a tatabányai Szent Borbála Kórház élére a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés. A közgyűlés döntése értelmében a kórházat péntektől Nagyberivói Boér Áron irányítja, aki több kórházban pénzügyi válságmenedzserként tevékenykedett.

A most leváltott vezető 2001-ben 1 milliárdos adóssággal vette át az akkor 3 milliárd forintos bevétellel rendelkező kórházat, idén pedig nemcsak az adósságot dolgozták le, hanem saját forrásból 440 millió forintot költöttek fejlesztésekre és 200 millió forint jutalmat osztottak ki a dolgozóknak. Nem véletlen, hogy a kórházi dolgozók aláírásokat gyűjtenek a jelenlegi főigazgató maradása érdekében.
Az első, de a megyei közgyűlés az első pályázatra csak a mostani főigazgató adott be érvényes pályázatot. Az újra kiírt pályázatra már hatan jelentkeztek, az illetékes bizottság pedig Móroczné Tóth Ildikót rangsorolta első helyre. Ennek ellenére nem az eddigi, sikeresnek tartott főigazgatót bízták meg a további munkával. Móroczné még a szavazás előtt arról beszélt az [origo]-nak, hogy tart attól, hogy nem szakmai, hanem politikai alapon hozza meg a szocialista többségű közgyűlés a döntését, és nem őt fogják támogatni, hiába működik jól a kórház.

A főigazgató leváltása miatt a kórház gazdasági vezetője és orvos-igazgatója lemondott pozíciójáról, a 130 ágyas pszichiátriai osztály vezetője pedig tiltakozásul azonnali felmondással távozott a kórházból. Móroczné Tóth Ildikó a munkaügyi bíróságon támadja meg a közgyűlés döntését, mivel a felmentési indokokat valótlannak tartja. Az eltávolított főigazgató nemrég sikertelenül perelte a megyei közgyűlést, amikor a határozatlan idejű szerződését egyoldalúan határozott idejűre módosítottak és pályázatot írtak ki a tisztségére. Akkor nem járt sikerrel, a keresetét elutasították, mondván nem vesztette még el az állását.

Minden ötödik kórházvezetőnek távoznia kellett az elmúlt évben

A Magyar Kórházszövetség adatai szerint az elmúlt egy évben mintegy 30 kórház élén történt vezetőváltás, ami azt jelenti, hogy az intézmények egyötödénél lecserélték a főigazgatót. "A mi megítélésünk szerint ez nem kevés" - mondta a kórházszövetség elnöke, Golub Iván, aki egyben az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója is. Tapasztalatai szerint eltérő motívumai vannak a gyakori vezetőváltásoknak. "Az egyik legfőbb ok az alulfinanszírozottság, ami miatt kényszerpályára kényszerülnek a kórházakat irányító igazgatók. Százszor inkább a külső tényezők az okai a rossz gazdálkodásnak, mint az egyértelmű vezetői hibák. A kórházak kétharmada van igen nehéz anyagi helyzetben, és sokkal egyszerűbb kirúgni a tulajdonosnak (a legtöbbször az önkormányzat) a kórházigazgatót, mint a problémákat orvosolni" - vélekedett a kórházszövetség elnöke.

Vannak helyi politikai színezetű igazgatóváltások, noha a kórházszövetség többször is állást foglalt kórházmenedzseri munka apolitikus jellege mellett. Elsősorban a választások után szokott egy hullámszerű vezetőcsere bekövetkezni, különösen az önkormányzati intézményeknél, mivel a kórházak háromnegyede önkormányzati tulajdonban vannak - mondta Golub Iván, aki szerint a kórházigazgatói szakmát pártsemlegesen kell gyakorolni.

"A legritkább esetben kéri ki a tulajdonos (legtöbbször az önkormányzat) az orvosi kamara véleményét a kórházigazgatók menesztésekor, noha van véleményezési jogunk" - mondta a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza az [origo]-nak, aki hozzátette, hogy a kinevezések előtt viszont általában elmondhatják a véleményüket a jelöltekről, amit aztán vagy figyelembe vesznek, vagy nem.

A főtitkár hasonló okokkal magyarázza az elszaporodott leváltásokat, mint a kórházszövetség elnöke: szerinte is a pénzhiány, illetve a helyi politikai okok játsszák a főszerepet. "Egy kórház igazgatása egy alulfinanszírozott rendszerben nem könnyű feladat, ráadásul az önkormányzatok azt szeretik, hogy a tulajdonukban levő intézmény nekik minél kevesebbe kerül, viszont jól is működjön. Azok a kórházvezetők, akik nem tudnak e szűk keretek között megfelelni az elvárásoknak, könnyen elbocsátják" - mondta a főtitkár, aki szerint az önkormányzatok nem kedvelik az izgága, túl sokat kérő kórházigazgatókat.

"Magyarország 170 kórházából mindössze két olyan van, amelynek élén 20 éve nem történt változás - hozott példát Gyenes Géza a kórházi vezetések cserélődésére.

Néhány nevezetes főigazgató leváltás

A budapesti Szent János Kórház 800 millió forintos adósságot halmozott fel, amikor menesztették tavaly ősszel a főigazgatót. A revizori vizsgálat eredményeképpen rendőrségi nyomozás indult hűtlen kezelés miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

A szintén fővárosi István kórház gazdaságilag sikeresen működött, több száz millió forintos tartalékot tudtak felhalmozni, mégis menesztették a főigazgatót. A helyi MSZP-s és fideszes bizottsági tagok szabálytalanságokra hivatkozva mentették fel posztjáról a vezetőt. A főigazgató, aki megnyerte az elbocsátása miatt indított munkaügyi pert, gazdasági és politikai okokat sejtett elbocsátása mögött: menesztésével a két nagy párt a "kassza kulcsához" akart hozzáférni.