Molekuláris forradalom készül

Szegeden lehetne Európa második szuperszámítógép-központja. Fekete Klára cikke a Délmagyarország című napilapban jelent meg.

Csizmadia G. Imre (1932) a műszaki egyetemen szerzett diplomát 1956-ban, majd Kanadában doktorált 1962-ben. 1964-től a torontói egyetem professzora, 1998 óta emeritus professzor. Az MTA külső tagja, az ELTE honoris causa doktora. Szegeden Szent-Györgyi-ösztöndíjas vendégkutatóként 2002 óta az SZTE több intézményében tevékenykedett, 2004 ősze óta a tanárképző főiskolai kar kémia és kémiai informatika tanszékén teremtett maga körül iskolát.

Csizmadia G. Imre

Csizmadia G. Imre professzor, Kanadába elszármazott hazánkfia, Szent-Györgyi-ösztöndíjas vendégkutatóként 2004 szeptembere óta az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar kémia és kémiai informatika tanszékén dolgozik. Derűs optimizmussal és óriási munkabírással. Optimizmusára semmi sem adhat na gyobb okot, mint az, hogy magyar személyi igazolványát a hatóságok is tíz év helyett ötven esztendőre állították ki 2002-ben. Ami ellen Csizmadia professzor úr nem tiltakozott.

"Az egyetem csak a tetőt adja a fejünk fölé, hogy ne ázzunk meg" - mondja a tudós, és ezzel egyben jelzi: kutatásra nincs elegendő pénz, tehát pályázatokat kell írni, ahová csak lehet. Nagyrészt ilyen pályázati forrásból - és kicsi magyar pénzből - valósulhatna meg az szuperszámítógép-központ is, a professzor álma, amelynek az ára "mindössze" 2 milliárd forint, egy-másfél kilométernyi autópálya költsége. "Persze nehéz megmagyarázni - teszi hozzá -, hogy erre is van olyan szükség, mint a sztrádára."

Pedig van: nemcsak magyar, hanem Dél- és Közép-Európa "agya", vagyis egy regionális számítóközpont jöhetne létre Szegeden, hasonló, mint amilyen ma Barcelonában található, és amelyre azt mondják, Európában jelenleg nincs nagyobb nála. Ne egy közönséges számítógépet képzeljünk el, hanem olyan hatalmas kapacitású komputerekkel működő központot, ahol molekulák szerkezetét lehet kiszámolni.

A molekulák szerkezete azért fontos, mert a gyógyszerektől kezdve az emberi testig az összes anyag molekulákból áll. Csak rajtuk keresztül lehet megérteni a világot. Hogy egy gyógyszert piacképessé fejlesszenek, akár egymillió molekulát is végig kell tanulmányozni, szintetizálni, előállítani - erre körülbelül tizenkét évet kell rászánni. A kutatási folyamat finanszírozása pénzbe kerül, akárcsak az ezt követő állat- és emberkísérletek. Számítógéppel a molekulákat sokkal gyorsabban végig lehet pásztázni, kevesebb állatot kell megölni, tizenkettő helyett nyolc év alatt piacra lehet dobni a gyógyszert, jóval kisebb költséggel. "A beteg pedig még a temetése előtt megkapja az orvosságot" - ironizál a professzor.

Aki tehát időt nyer, az nemcsak életet, de pénzt is nyer - s nem csupán gyógyszerben, hanem élelmiszerekben. Csökkenhet a laboratóriumi munka mennyisége, kevesebb vegyszer kell, olcsóbb lesz a kutatás. "Ma egymás mellett létezik a vitorlázó repülőgép és a rakéta, de a Holdra mégsem vitorlázó repülőgéppel megyünk. Ez a különbség a jelenlegi eszközökkel, valamint a szuperszámítógép-központban folyó kutatás között" - teszi szemléletessé az új központban rejlő lehetőségeket Csizmadia Imre.

Az informatika és a kémiai, biológiai tudományok együtt csodákra lesznek majd képesek. Az emberiség megélte az elektronika forradalmát - most a molekuláris forradalom áll a küszöbön. A hagyományos iparban ráadásul Magyarország már nem rúghat labdába, a Távol-Kelet rátette a kezét a textiliparra éppúgy, mint a háztartási gépek gyártására. "Mit tegyünk, hogy ne legyünk munkanélküliek? Megnyergelhetnénk a molekuláris forradalmat" - válaszol a saját maga által feltett kérdésre a professzor. Hát ezért van szükség a regionális számítógépközpontra , amelyet megalapozhat egy pályázatra májusban benyújtott projekt: az első lépésben 400 millió forint elnyerése a tét. Ha megkapják, januártól elindul a program.


Fekete Klára

Fotó: Gyenes Kálmán

Forrás: www.delmagyar.hu