Esküvőről, 56-os évfordulókról jelentett Krakus

2005.07.04. 15:03

Az "1956-os ellenforradalom" évfordulójáról, március 15-i eseményekről, unokanővére esküvőjéről jelentett többek között a 80-as években a Krakus Péter fedőnevű titkos megbízott - derült ki Ungváry Krisztián történész kutatásaiból, aki feldolgozta a munkadossziéjában található 137 különféle iratot. Krakus Péter pedig az állambiztonsági papírok szerint nem más, mint Szita Károly Kaposvár fideszes polgármestere. Szita ügyvédje most is tagadta, hogy ügyfele azonos lenne Krakussal.

Szita Károly korábban tagadta, hogy ő jelentett volna Krakus Péter néven, még akkor is, amikor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára az [origo] kérelmére kiadta a Szita Károly titkosszolgálati múltját igazoló 6-os kartont, amely szerint a fedőneve Krakus Péter volt.

"Ha Szita Károly nem azonos Krakus Péterrel, akkor legalább belügyminiszteri szinten kellett volna irányítani a hamisítást. Ez azonban olyan komplikált lett volna (a lapok számozottak, a tartalomjegyzék és a névmutató teljes mértékben egybevág, az összefűzés sértetlen, Krakus aláírása pedig összevethető Szitáéval), hogy szinte kizárható ez a variáció" - mondta az [origo]-nak Ungváry Krisztián, aki szerint, ha a polgármester valóban kitart az állítása mellett, akkor perelnie kellene, a jelentésekben szereplő tisztek és tartótisztek pedig tanúként beidézhetőek lennének.

Szita Károly ügyvédje, Kollár Károly ennek ellenére állítja, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában nem lelhető fel olyan irat, amely Krakus Péter és Szita Károly azonosságát elvileg bizonyítja. Azt azonban, hogy állítását mire alapozza, nem fejtette ki a távirati irodának.

"Krakus buzgón jelentett, de találkoztam már nála sokkal durvább példákkal" - mondta a történész, aki szerint Krakus példája jól igazolja, hogy a III/II-nél (kémelhárításnál) szolgáló ügynökök a III/III-as főcsoportfőnökség (belső elhárítás) feladatait is elláthatták, tehát volt átjárás a szervezetek között. Krakusnak nemcsak külföldieket kellett megfigyelnie, hanem magyar állampolgárokat, kaposvári embereket, de beszámolt unokanővére esküvőjéről, és jelentenie kellett március 15-i és az október 23-i esetleges megemlékezésekről is.

Az első találkozóról (1980. július 4.) készült jegyzőkönyvben ezt írta Krakus tartótisztje: "A találkozón a hálózati személy... kijelentette, hogy örül annak, hogy segíteni tudja munkánkat... Feladataként az idegenforgalmi szezonban a laktanyák környezetébe beutazott nyugati állampolgárok tevékenységének figyelemmel kísérését, vizuális felderítő magatartások kiszűrését, illetve a környezetében élő és nyugati állampolgárokat fogadó magyar állampolgárok személyének, kapcsolatainak felderítését határoztuk meg."

A következő találkozót 1980. július 28-án tartották. "Újólag kijelentette, megtisztelőnek tartja magára nézve a közöttünk kialakult kapcsolatot. (...) Megállapítottam, hogy a tmb. feladatát kedvvel, tőle telhető legjobb akaratával végezte. Az általa elmondottak igaztartamúak [sic] voltak, másoldalról [sic] ellenőrzött adatokat közölt..."

A jelentésekből kiderült, hogy Krakus elítélte a lengyelországi ellenzéki mozgalmakat, és egyetértett az ottani szükségállapot bevezetésével. Arról is beszámolt 1985. március 15-én, hogy a kaposvári pártértekezlet idején néhány fiatalember a Kossuth L. utcában megjegyzéseket tett a pártértekezletre és a kommunistákra.

Krakus dossziéját 1989. április 1-jén zárták le, és először 2060-ig, majd 2030-ig titkosították. "Ha valakik nem rakják fel az internetre Szita Károly ügynökmúltjának adatait, akkor még mindig a Nemzetbiztonsági Hivatalban hevernének ezek az akták, ahogy a többi politikus, főpap és közéleti személyiség titkos múltjáról szóló iratok" - érzékeltette Ungváry Krisztián a jelenlegi szabályozás életszerűtlenségét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK