Vágynak az atomtemetőre a bátaapátiak

Feltehetően igennel szavaz vasárnap a bátaapátiak többsége arra, hogy a település közelében atomhulladék-lerakó épüljön. A Tolna megyei falu az elmúlt években többmilliós támogatást kapott Pakstól, amiért engedélyezte a kutatások megkezdését. A következő években pedig még nagyobb összegekre számíthat a falu. A helyiek büszkék a fejlődésre, ráadásul nem tartanak a radioaktív szeméttől sem. A tervek szerint a település határában helyeznék el a paksi atomerőműben használt eszközöket és védőruhákat.

Forrás: Fábián ÉviÉpül az atomtemető

"Nem félünk az atomtemetőtől, a sugárzó anyagokat ugyanis a föld alá pakolják és bebetonozzák. A falu viszont biztosan nyer azzal, hogy itt épül meg az atomhulladék-lerakó, a paksiaktól eddig is rengeteget kaptunk, tíz évvel ezelőtt még lovas kocsis út vezetett a faluba, most viszont minden aszfaltozott, van óvodánk, iskolánk, futballpályánk" - magyarázta az [origo]-nak a bátaapáti kocsma 50 év körüli csaposnője.

Hasonló véleményen van a kertjében tüsténkedő fiatal szőke hölgy is, aki szerint azóta fejlődik a falu, mióta a paksiak megkezdték a próbafúrásokat az 500 lelket számláló Tolna megyei faluban. Egy betont gyártó fiatal férfi szerint pedig rengeteg új munkahelyet teremt az atomtemető.

Atomparadicsom Bátaapátin

A Szekszárdtól 22 kilométerre fekvő Bátaapáti rendezett település, szépen nyírt pázsittal és gondozott kertekkel. A faluban egy éve működik internetkávézó, amelyet a helyiek ingyen használhatnak. Ugyancsak ingyenes a szemétszállítás és a kábeltévé, nem sokkal drágábbak a telkek, amelyek négyzetmétere mindössze 15 forint. Ráadásul a faluban az első osztályt megkezdő diákok 40 ezer forintos, az első lakást vásárlók pedig félmillió forintos vissza nem térítendő támogatást kapnak az önkormányzattól. A helybeliek szemmel láthatóan büszkék a vívmányokra. Az [origo] által megkérdezettek többsége így valószínűleg igennel szavaz vasárnap arra, hogy a település határában megépüljön-e az atomtemető.

A július 10-ei népszavazáson a falubelieknek arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy Bátaapátiban kis és középes aktivitású radioaktívhulladék-tároló létesüljön?". A tervek szerint a település közelében épített tárolóban helyeznék el a paksi atomerőműben keletkező kis és közepes radioaktivitású atomhulladékot, vagyis a feleslegessé vált eszközöket és védőruhákat. A lerakóba viszont nagy radioaktivitású hulladék, vagyis kiégett fűtőelem nem kerülne.

A Magyar Geológiai Szolgálat szerint a Bátaapáti határában lévő gránittömb alkalmas az atomtemető megépítésére. A hazai atomhulladék tárolásáért felelős Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. az 1997-ben megkezdődött kutatásokra eddig 13,6 milliárd forintot költött, a további vizsgálatokhoz még 16 milliárd szükséges. A lerakó legkorábban 2009-re épülhet meg, költsége pedig 10 milliárd forint.

700 milliót kaptak Pakstól

A falunak sok pénze van az atomtemető miatt

"Az nem kérdéses, hogy a helybeliek többsége igennel szavaz-e vasárnap, csupán az, hogy magas lesz-e a részvételi arány" - közölte az [origo] riporterével Krachun Szilárd, a település polgármestere. A helyiek beleegyezése mellett azonban az Országgyűlés jóváhagyása is szükséges, a parlament pedig legkorábban ősszel bólinthat rá a beruházásra. Krachun szerint viszont, ha Bátaapáti megvétózná a tároló megépítését, az azt eredményezné, hogy évekre leállnának a munkálatok. A polgármester szerint ez pedig azzal járna, hogy Bátaapáti és a környező települések elvesztenék azt a támogatást, amit a kutatások engedélyezéséért kapnak.

Az Országos Atomenergia Hivatal (amely a Paks által befizetett Nukleáris Pénzügyi Alapot kezeli) felügyelete alá tartozó RHK Kht. ugyanis jelentős összeggel támogatja az 1997-ben életre hívott Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulást (TETT), amelynek a tervezett lerakó közelében található öt Tolna és két Baranya megyei település a tagja. Az RHK Kht. és a TETT között megkötött szerződés értelmében a települések közel 700 millió forintos támogatásban részesültek eddig, aminek 40 százalékát Bátaapáti kapta meg.

A további meggyőzés érdekében pedig az SZDSZ-es Wekler Ferenc, akit a kormányfő év elején bízott meg a tároló építésével kapcsolatos munkálatok összeghangolásával, múlt héten bejelentette: szeptemberben 13 Baranya és 13 Tolna megyei település részvételével létrejönne egy Bátaapáti Térségfejlesztési Társulás is, amely évente több százmilliós támogatást kapna a Paksi Atomerőmű Rt.-től. Ezt az összeget azonban a települések nem kapnák meg közvetlenül, hanem csak pályázhatnának rá.

Krachun állítja: a többmilliós összeg nem hullott egyszerűen az ölükbe, hanem a település megküzdött érte. A '90-es évek elején ugyanis a paksi atomerőmű közel 300 települést tartott alkalmasnak arra, hogy azok közelében épüljön meg a lerakó, ezek közül azonban csak néhány, köztük Bátaapáti jelzett vissza, hogy hajlandó lenne befogadni a radioaktív hulladékot. Innentől kezdve pedig az önkormányzat komoly tájékoztató kampányba kezdett, hogy elmagyarázza a helybelieknek, hogy mi is épülne a falu határában. A polgármester szerint a tájékoztatásnak köszönhető, hogy a bátaapátiak támogatják a tárolót.

Szűcs István, a kutatást végző Bátatom Kft vezetője az [origo]-nak elmondta: a tároló megfelel az uniós előírásoknak, az semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelent majd. A biztonságot a folyamatos monitoring is garantálja majd. Felszín alatti hulladéktároló az USA-ban és Európában is üzemel már néhány. A tároló alkalmas lesz arra, hogy a Pakson keletkező összes kis és közepes radioaktivitású hulladékot befogadja, ami az atomerőmű leszerelése után elérheti a 40 ezer köbmétert.

A hulladékot acélhordókba, azokat pedig betonkazettákba helyezik majd. A tárolók a falu határában található gránittömbben létesített két, egyenként körülbelül két-két kilométer hosszú alagút végén lesznek kialakítva. Addig is a munkák éjjel-nappal folynak az egyelőre pár száz méter hosszú föld alatti vágatokban, amiket a két környékbeli falu polgármesterének feleségeiről Máriának és Eszternek kereszteltek el.

Szabó András 

Fotó: Fábián Évi