Tesztrepülésekkel ellenőrzik a légvédelmet

Vágólapra másolva!
Szigorították a légtér ellenőrzését azok után, hogy kiderült: Vári Gyula MSZP-s képviselő, volt vadászpilóta egy repülővel kis magasságban észrevétlenül tudott eljutni a déli határtól Dunaújvárosig, csak ott vette észre a légierő. A honvédelmi tárca szerint több, ehhez hasonló tesztrepüléssel ellenőrzik a légvédelmet.
Vágólapra másolva!

Megtettek minden szükséges intézkedést azután az ellenőrző repülés után, amelyen valós körülmények között tesztelték, hogy mi történne, ha egy kisrepülőgép alacsony magasságon berepülne Magyarországra - közölte Vári Gyula szocialista országgyűlési képviselő, akinek sikerült tavasszal a déli határtól Dunaújvárosig repülnie úgy, hogy nem vette észre a légierő.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hétvégén mondta el, hogy a kormány próbarepülést végeztetett, amelyen a déli irányból alacsonyan szálló kisrepülőgép Dunaújvárosig jutott, mire a magyar légierő megtalálta. "Háromszáz méter alatti repüléseket nagyon nehezen látunk, száz méter alatt pedig szinte semmit" - mondta a kormányfő. Hozzátette: mindenképp létesíteni kell egy NATO-radarállomást.

A gépet Vári Gyula vezette, aki elmondta, hogy a tesztrepülésről csak a honvédség vezetése, a légierő parancsnoksága tudott. Mint mondta, korábban azért nem hozták nyilvánosságra ezt az ellenőrző repülést, mert meg kellett tenni azokat az intézkedéseket, amelyek az ilyen jellegű berepüléseket felderíthetővé teszik. Olyan intézkedéseket hoztunk, amelyek a légtér biztonságát hivatottak megőrizni, illetve javítani - mondta Vári Gyula. Részleteket azonban nem említett, arra hivatkozva, hogy a légtérvédelemmel kapcsolatos intézkedések államtitoknak minősülnek. Közölte: a lokátorépítést nem lehet megkerülni, hiszen a légtérvédelemnek vannak hiányosságai.

A biztonsági intézkedésekről László Boglár kormányszóvivő csak annyit mondott, hogy a Magyar Honvédség vezérkara intézkedési tervet dolgozott ki a magyar légtér biztonságának javítása érdekében, a miniszterelnök pedig pénteken elrendelte ennek átültetését a gyakorlatba.

Iváncsik Imre, a honvédelmi tárca politikai államtitkára pedig azt mondta: a miniszterelnök által szombaton bejelentett tesztrepülés egy volt azok közül, amelyeket a honvédség a magyar repülőszövetséggel együttműködésben hajt végre, hogy felmérjék a védelmi képességet, illetve meghatározzák, mely pontokon van szükség ezek javítására. Mint hozzátette, a mindennapos kockázati szintet meghaladó veszélyeztetettség esetén további intézkedésekre van szükség.

Deák Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az alacsonyan repülő gépek felderítése nem csupán a terrorizmus szempontjából, hanem a csempészet, illetve a légi balesetek miatt is fontos lenne. A szakértő szerint a kormánynak már korábban fel kellett volna hívnia a közvélemény figyelmét arra, hogy az alacsony magasságon repülő eszközöket nem látják megfelelően a magyarországi radarok. Deák Péter a NATO-lokátorok kapcsán azt mondta: amikor a lokátorok terve az 1990-es évek második felében megszületett, akkor még nem számoltak azzal, hogy Románia és Bulgária is NATO-tag lesz. Ezzel összefüggésben közölte: tud olyan indítványról, amely szerint a NATO külső védelme szempontjából egy nagyobb szabású, nagyobb területet lefedő rendszert kellene kialakítani, a belső légtér védelme érdekében pedig a Zengő helyett egy másik helyszínt lehetne keresni.

Havril András vezérkari főnök már egy februári lapinterjúban felhívta a figyelmet arra, hogy "főként kis magasságban, száz méter alatt nehézkes a légtérsértők észlelése. Egy korszerű, háromdimenziós radarral viszont ezt már az ország határain kívül megtehetnénk".

Civil szervezetek 2004 februárban megakadályozták, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomáshoz kapcsolódó fakitermelési munkák a Mecsekben. Tavaly év végén egy szakértői grémium vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit. A Zengő-bizottság második, kiegészítő jelentésében a síkvidéki lokátorok alkalmazását sem találta a többi lehetőségnél megfelelőbb megoldásnak.

Gyurcsány Ferenc februárban bejelentette: a magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg, és a kormány új tervet rendelt meg.

A Honvédelmi Minisztérium szóvivője májusban elmondta, hogy kormányhatározat-tervezet készül a NATO-lokátorról, amely nem jelöl meg egy kiemelt konkrét helyszínt. A készülő dokumentum alapján a radar felépítésének minden eddig szóba került lehetséges telepítési helyét át kell tekinteniük a tárcáknak.