Csak öt cég vagyonát zárolták Kulcsár-ügyben

Felülbírálta a másodfokú bíróság a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú végzést a mintegy kétmilliárd forintnyi vagyon zárolásáról. Eredetileg 48 esetben rendeltek el vagyonzárolást, a döntést 10-en elfogadták, a többiek fellebbeztek. Másodfokon a 38-ból csak öt cég vagyonát zárolták. A vállalkozások a büntetőeljárás gyanúsítottjai, Mészáros János és Kerék Csaba tulajdonában és ügyvezetése alatt állnak.

Első fokon 48 esetben rendelte el a bíróság mintegy kétmilliárd forintnyi vagyon zárolását a Kulcsár-ügyben. Az érintettek közül 38-an fellebbeztek. A másodfokú eljárásban már csak öt cég esetében tartotta megalapozottnak a Fővárosi Bíróság a zár alá vételt. Mind az öt esetben a jogerős döntés szerint a vállalkozások teljes vagyonát zárolták.

A döntést azzal indokolta közleményében a Fővárosi Bíróság, hogy a polgári jogi igény érvényesítése megelőzi a vagyonelkobzást. A Kulcsár Attilával szemben korábban elrendelt zár alá vétel a sikkasztással érintett polgári jogi igény kielégítését szolgálta.

A Fővárosi Bíróság ezért csak öt jogi személynek minősülő gazdasági társaság esetében hagyta helyben az elsőfokú bíróság döntését. Az érintett cégek ugyanis a brókerbotrány gyanúsítottjai, Mészáros János és Kerék Csaba tulajdonában és ügyvezetése alatt állnak. A bíróság szerint a vállalkozások esetében az összefonódás és a vagyonkimentés tettenérhető, függetlenül attól, hogy a két gyanúsított cégvezető vagyonának zár alá vételére korábban már sor került.

Azt, hogy sok esetben nem tartották megalapozottnak a zár alá vételt, azzal is indokolta a másodfokú bíróság, hogy az ügyészség a zár alá vétel elrendelését nem a terheltekkel és nem a sértettekkel, hanem az úgynevezett "egyéb érdekeltekkel" szemben indítványozta, akikhez az ügyben érintett cégektől került pénz az utóbbi években.

A jogszabályok szerint azonban a zár alá vétel elsősorban a terhelt vagyonára rendelhető el, bár bizonyos esetekben helye lehet az intézkedésnek olyan vagyontárgyra is, amit nem a terhelt birtokol. Arra nézve azonban, hogy a zár alá vétellel érintett egyéb érdekeltek nem jóhiszeműen, nem ellenérték fejében jutottak a vagyonhoz - amely feltétele a vagyonelkobzásnak - az ügyészi indítvány nem tartalmazott adatokat.