Alig beszélnek nyelveket a középiskolások

Vágólapra másolva!
A magyar diákok szívesen folytatnák tanulmányaikat külföldön vagy dolgoznának kint pár hónapig, vagy akár pár évig is - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat felméréséből. Tanulás szempontjából leginkább Angliát, Németországot, az Egyesült Államokat és Ausztriát tartják vonzónak, míg dolgozni legszívesebben Németországba mennének. A kinti lehetőségeket azonban nem ismerik, és nem beszélnek nyelveket sem. 
Vágólapra másolva!

2005. tavaszán a Felvételi Információs Szolgálat 501 érettségit adó középiskola több mint 27 ezer diákját kérdezte arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy külföldön folytassák tanulmányaikat, hogy hosszabb ideig kint éljenek. A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy az ambíciók mellett megvan-e a diákok szükséges képzettsége a külföldi tanuláshoz, azaz beszélnek-e nyelveket és rendelkeznek-e elég információval a kinti lehetőségekről.

A diákok 49 százaléka kimenne pár hónapra, 24 százaléka pedig pár évig is tanulna külföldön. 2004-ben még majdnem mindenki, 97 százalék nyilatkozott úgy, hogy szívesen menne külföldre tanulni. Ami a külföldi munkavállalást illeti, 58 százalék pár hónapot, 39 száazlék pedig pár évet is szívesen dolgozna kint. A lányok óvatosabbak: többségük egyáltalán nem szeretne évekig külföldön élni, dolgozni. A fiúk viszont a külföldi tanulás iránt lelkesednek kevésbé. Pár hónapos tanulást leginkább az orvosi pályára készülők terveznek, pár éves tanulást pedig a jogi és a bölcsész pályára készülők. Tanulás szempontjából leginkább Angliát, Németországot, az Egyesült Államokat és Ausztriát tartják vonzónak, míg dolgozni legszívesebben Németországba mennének, és csak ezután következik Anglia, Ausztria és az USA.

Az ambíció tehát megvan, ennek ellenére a diákok 38 százaléka semmit sem tud az uniós tanulási, munkavállalási lehetőségekről, 48 százalékuk hallott már róla valamit, és csak 14 százalékuk van teljesen tisztában a lehetőségekkel. Ugyanakkor a tavalyi évhez képest többen ismerik a feltételeket, és többen is hallottak már róla. Leginkább persze az idősebbek, a 12. évfolyam diákjai tájékozottak. A lányok jóval többet tudnak a feltételekről mint a fiúk.

76 százalékuknak nincs még nyelvvizsgája

A lehetőségek ismeretén kívül a nyelvtudás is fontos lenne a külföldi tanuláshoz, munkához. A válaszadó diákok 76 százalékának azonban nincs még nyelvvizsgája. A katonai, rendvédelmi pályára készülők mindössze 13 százaléka, míg az orvosi pályára készülők 42 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával. A legjobban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei diákok állnak, 34 százalékuknak van nyelvvizsgája, a legrosszabb helyzetben pedig, meglepő módon a Pest megyei diákok vannak, csak 15 százalékuknak van nyelvvizsgája. Legtöbben angol középfokú vizsgával rendelkeznek, ezt követi a német középfok.

A különböző évfolyamokra járó tanulók nyelvvizsga tervei nem térnek el egymástól jelentős mértékben, azonban a fiatalabbak közül többen gondolják úgy, hogy felsőfokú nyelvvizsgát is szeretnének. Később realizálódnak a terveik, az idősebbek már beérnék a középfokúval is. Ugyanakkor minél fiatalabb egy diák, annál inkább bizonytalan a döntésben, és annál inkább hajlik arra, hogy emelt szintű érettségivel szerezze meg a nyelvvizsgát. A fiúk nagyobb arányban szeretnének angol vizsgát, mint a lányok, akik inkább németből akarnak papírt szerezni.