Pechje van az OM-nek az érettségivel

Többéves előkészítés után indult el a kétszintű érettségi gépezete, az Oktatási Minisztérium (OM) mégsem tudta megúszni botrányok és alkotmánybírósági, ombudsmani elmarasztalások nélkül. A pechsorozat még nem ért véget, legutóbb az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy igazságtalan előnyt kaptak a korábban érettségizettek. Az [origo] összegyűjtötte az OM érettségis bakijait.

Nem volt könnyű dolguk

Továbbra is üldözi a balszerencse az Oktatási Minisztériumot (OM) a kétszintű érettségi kapcsán. Kedden kimondta az Alkotmánybíróság (Ab), hogy az új érettségi pontszámítási rendszere igazságtalan előnyt ad a korábban érettségizetteknek az először vizsgázókkal szemben, mert ők - némi pénzért - újraírhatják az érettségit emelt szinten, ami ha nem sikerül, a korábbi érettségijüket akkor is beszámítják. Így a felvételin az idősebbek akár plusz hét ponthoz is juthattak tét nélkül. A botrányt szülői szervezetek robbantották ki, amikor az Alkotmánybíróságot kérték ítéletre az ügyben. A szülők azt nem érték el, hogy még az érettségik előtt megváltozzon a rendszer, de az Ab kedden a szabályozás korrekciójára hívta fel az oktatási tárcát. Az elmarasztaló döntést az OM pozitívan értékelte, mert az Ab nem semmisítette meg a pontszámításra vonatkozó rendelkezéseket.

Az érettségizőket érő igazságtalanságot úgy orvosolják - jelentették be másnap az OM-ben -, hogy megnézik, az elmúlt években milyen arányban vettek fel frissen és régebben érettségizetteket az egyetemekre, és ezt az arányt a keretszámok átcsoportosításával próbálják majd idén is tartani. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos ezzel kapcsolatban múlt héten közölte, hogy minden jogszerű eszközt alkalmasnak tart arra, hogy az esetleges hátrányokat orvosolni lehessen, és a korábbi adatokhoz való viszonyítás is ennek egyik eszköze, de ez nem lehet cél.

Fellebbeztek, bírósághoz fordultak az eredmények miatt

Június végén bírósághoz fordult a Fidesz az érettségivel és a felvételivel összefüggő adatok eltitkolása miatt. Szerintük ugyanis a minisztérium a szülők kérése ellenére titkolja, hogy hány korábban érettségizett, idén emelt szintű vizsgát tevő diák felvételizik egy-egy egyetemi, főiskolai szakra. Ez azért fontos, mert az adatok ismeretében a felvételizőknek még lenne lehetőségük jelentkezésük módosítására.

Az OM közleménye szerint a www.felvi.hu oldalon szakonkénti lebontásban megtalálható, hogy 2005-ben mennyi az adott szakra leadott jelentkezések száma, ebből mennyien fejezik be középiskolai tanulmányukat az idén és mennyien jelentkeztek az adott szakra az első helyen. A tárca Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmannal egyetértve a felvételi döntést követően nyilvánosságra hozza, hogyan alakult a felvettek között a régen és újonnan érettségizők aránya - állt a közleményben.

Ugyanezen a napon derült ki az is, hogy a miniszterelnök felkérte a Központi Ellenőrzési Hivatalt, hogy vizsgálja meg, igényel-e valamilyen korrekciót az érettségi vizsgák előkészítése, illetve lebonyolítása. A KEHI egy hónapot kapott erre, a határidő így július 22-e.

Június közepén az emelt szinten érettségiző diákok egytizede kifogást emelt a pontszámítás ellen - a középszintről még nincsenek adatok. Ezen diákok csaknem 20 százaléka szerint nem jól javították a magyar érettségijét, és sokaknak ugyanez volt a problémája a biológiával. Történelemből és fizikából is 12 százalék felett volt a panszkodók aránya. Sok diák nyújtott be fellebbezést az írásbeli érettségi dolgozatok értékelése ellen is - a tanárok szerint a diákok így küzdöttek minden egyes felvételi pontért. A problémák főleg az esszékérdések szubjektív értékeléséből fakadtak, illetve abból, hogy erre sok lehetőséget ad az új rendszer. Az oktatási tárca sajtófőnöke szerint nem volt több a panasz, mint máskor.

Teljesen összezavarták a rendszert a kiszivárgott tételek

Az idei év volt az első, amikor az eddigi hagyományokat megtörve nem a televízióban ismertették a magyar- és a matematikatételeket az érettségin. A diákok idén - a kétszintű érettségi debütálásakor - a kiosztott feladatlapokon szembesültek először a tételekkel. Legalábbis elvileg, mert mint az az első érettségi napon kiderült, a tételek kiszivárogtak, és sok diák előre megtudta azokat.

A május 9-i, hétfői magyar érettségi tételek már vasárnap felkerültek az internetre, de az oktatási miniszter szerint csak kevés diák értesült erről, ezért ezt a vizsgát nem kellett megismételni. Megsemmisítették viszont a matekérettségiket, ezért kellett újraírni 43 ezer diáknak május 28-29-én. A középiskolák egytizede ugyanis jelezte, hogy a diákok valószínűleg előre megismerték a matektételeket. Akiknek a felvételijébe nem számít bele a matekérettségi eredménye, választhatták azt a lehetőséget is, hogy az utolsó féléves jegyüket ismerjék el érettségiként.

A botrány kirobbanása után a hátralévő tantárgyakból új tételsorokat nyomtattak, ez is okozott azonban némi galibát. Az emelt szintű németérettségin például a szövegértési feladatoknál csak a kérdéssort cserélték ki, a hozzá tartozó hangszalagot nem. A problémát akkor vették észre, amikor a diákok már dolgoztak a többi feladaton. Ekkor utasították a vizsgáztató iskolákat, hogy a szövegértési feladatot halasszák későbbre, és folytassák a vizsgát a többi kérdéssel. Közben megküldték az új hanganyagot az iskoláknak, úgyhogy a diákok az új szövegekből vizsgázhattak kis késéssel.

Több helyen csúszással indult az informatikaérettségi is szoftverproblémák miatt. Itt az eredeti vizsgatételek maradtak, mivel a tételek biztonságos CD-n voltak. Volt azonban, ahol nem szerezték be időre a diákok által kért szoftvereket, emiatt csak késéssel indulhatott meg a vizsga. Az [origo] egyik olvasója is jelezte, hogy nem biztosították számára a kért szoftvert, majd nem tudták a gépére telepíteni, így az egyik feladatot nem tudta megoldani.

A megismételt érettségi miatt nyelvizsgák is csúsztak: két vizsgaközpont is vizsgáztatott ugyanis azokon a napokon. Itt haladékot adtak azoknak a diákoknak, akiknek a nyelvvizsga napján kellett érettségizniük. A Scheiber Sándor Általános Iskola és Gimnázium zsidó oktatási intézmény pedig amiatt írt levelet az OM-nek, mert kifogásolta, hogy szombaton kell megisméteni diákjainak az érettségit.

250 milliót bukott az OM az érettségibotrány miatt

Az Oktatási Minisztérium összesítése szerint mintegy 250 millió forintba került az érettségibotrány. Ebből a hirtelen újranyomtatott tételek őrzése és szigorú rendőri kíséret melletti szállítása volt a legdrágább, 124 millió forint. A nyomdaköltség 17 millióra rúgott, a túlórák 45 millióba kerültek, az iskoláknak pedig 62 milliós többletkiadása volt.

Utóbb a Legfőbb Ügyészség kimondta, hogy nem titkosították megfelelően az érettségi tételsorait, ezért felszólították a rendőrséget: ne nyomozzon tovább szolgálatititok-sértés miatt, amibe az OM feljelentése után kezdtek. A Legfőbb Ügyészség szerint a feladatlapokra nem nyomtatták rá a minősítésre utaló jelzést. Az ügyészségi döntés miatt a rendőrség kénytelen volt megszüntetni az eljárást az addigi három gyanúsított ellen. Magyar Bálint oktatási miniszter abszurdnak és ésszerűtlennek minősítette a Legfőbb Ügyészség álláspontját: a feladatlapokat tartalmazó borítékokon ugyanis rajta volt a szolgálati titok kifejezés, de a feladatlapokon nem. A miniszter szerint a diákok kezébe kerülő feladatlapok a felbontást követően már nem minősültek szolgálati titoknak, ezért lett volna teljesen értelmetlen ezt a minősítést a feladatlapokra is ráírni.

Július 12-én az OM bejelentette: kidolgozták az új biztonsági rendszert, így megváltozik az érettségi tételek kiszállítása, nyomtatása, a tételek kiválasztása is. Ebben szerepelt, hogy jövőre várhatóan a feladatlapokon is rajta lesz a "Szigorúan titkos" vagy a "Szolgálati titok" címke is. Legközelebb már csak egy vagy két nappal a vizsgák előtt választják ki a kérdéseket, csak egy nappal előbb nyomtatják ki őket, és nem az iskolákba szállítják, hanem a körzeti jegyzőkhöz.

Megspórolnak egy felvételit a diákok

A kétszintű érettségi céljai között szerepel, hogy az egymás után következő korosztályok számára minél jobban elérhető legyen a középiskolai érettségi és a felsőoktatás. A lexikális ismeretek helyett az új követelményrendszer már inkább a képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt - ezt a PISA-vizsgálat a magyar diákokra nézve lesújtó eredményei is szükségessé tették. Az OM megfogalmazása szerint az érettségi "visszanyeri méltóságát", mert pótolja a felvételit. A felsőoktatási intézményeknek az érettségi vizsgákon elért eredmények és az iskolai teljesítmények alapján kell felállítaniuk felvételi rangsoraikat. A felvételi előkészítőkre sem kell már pénzt kiadniuk a szülőknek.