Kulcsár vallott Molnár Csaba ellen

Tagadta a hivatali visszaélés és okirat-hamisítás vádját Molnár Csaba rendőrnyomozó. Az ügyészségi nyomozók pénteken közölték, hogy vádat emeltek ellene. A rendőrtiszt ügyvédje szerint a hivatali visszaélés vádját a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila állítására alapozták, e szerint a volt bróker más nevében is vallomást tett, Molnár jelenlétében. Az állításnak azonban ellentmond a védő szerint egy tanú és a rendőrségi épület beléptetőrendszere is. A másik, okirat-hamisítással kapcsolatos vádpontban pedig az ügyészség és a rendőrség közötti belső levelezés, a rendőrségi postakönyv a védelem bizonyítéka.

Molnár Csaba egy korábbi felvételen

Tagadta Molnár Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda alezredese, hogy hátráltatta volna a Kulcsár-ügyben a nyomozást. Tagadta azt is a rendőrtiszt, hogy hivatali visszaélést és közokirat-hamisítást követett volna el, ahogyan ez a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal által pénteken nyilvánosságra hozott vádiratban szerepel.

Zamecsnik Péter, a rendőrnyomozó ügyvédje azt mondta, hogy a vád szerint hivatali visszaélést úgy követett el Molnár és helyettese, hogy 2003-ban, a Pannonplast-ügyben Kulcsár Attila tett vallomást egy másik személy nevében, és ezt úgy is rögzítették, mintha a másik férfi vallott volna. Ráadásul az ügyészség szerint az alezredes szándékosan úgy értékelte a bizonyítékokat, hogy - Kulcsárnak kedvezve - megtagadhassa a Pannonplast-ügy nyomozását.

Közokirat-hamisítással pedig azért vádolták meg, mert az ügyészség szerint nem 2003. június 30-án zárták le a Pannonplast-ügy nyomozását, ahogyan ez a rendőrségi iratokban szerepel, hanem július 6. után, visszadátumozva a jelentést.

Molnár ugyanakkor azt állította, hogy nem is tartózkodott az épületben, amikor Kulcsár állítása szerint más nevében tett vallomást többek között az ő jelenlétében. Ezt a rendőr szerint mobiltelefonja is bizonyítja: a cellainfomációk alapján aznap 12 perccel a másfél órás kihallgatás kezdete után távozott az épületből. Az a tanú, aki helyett Kulcsár álvallomást tett volna, Molnár szerint később megerősítette, hogy az épületben volt és vallomást is tett. Ráadásul a rendőrség Aradi utcai épületének beléptetőrendszere is rögzíti, hogy ki és mikor távozott az épületből. ezek szerint legfeljebb az első percekben lehetett volna jelen Molnár - állították a védők.

Az ügyészség szerint visszadátumozott határozatról pedig azt mondta Zamecsnik Péter, hogy több ügyészségi levél is alátámasztja, hogy már július 3-án ismerték a rendőrségi nyomozásban született dokumentumokat. Egy ilyen, július 3-án keltezett levelet nyilvánosságra is hozott az ügyvéd, amelyet Varga Zoltánné fővárosi főügyészhelyettes írt a Legfőbb Ügyészségnek. Ebben az olvasható többek között, hogy "Az időközben beszerzett nyomozást megtagadó határozat felülvizsgálata megkezdődött, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a határozat ténybeli és jogi hibától mentesnek tűnik".

Emellett az ügyvéd szerint a rendőrségi postakönyv is megerősíti, hogy július 3-án elküldték a futárszolgálattal a határozatokat az ügyészégnek és a pénzügyi felügyeletnek. Ráadásul több rendőri vezető is hajlandó megerősíteni, hogy valóban június 30-án zárták le a Pannonplast-ügyet.

Zamecsnik az [origo] kérdésére azt válaszolta, hogy a fenti kifogásaikat a váddal kapcsolatban az ügyészséggel is közölték. Az ügyészség szerint azonban ezek az információk és a védelem által megjelöltek állításai nem relevánsak, így nem is indítványozták az érintettek kihallgatását.