Megjavultaknak nem kegyelmeznek az elnökök

Ritkán élnek kegyelmi jogukkal a köztársasági elnökök. A pénteken távozó Mádl Ferenc 150 esetben adott kegyelmet, ami kevesebb mint a kérelmek három százaléka. A börtön- vagy fogházbüntetés alól általában csak egészségügyi, családi okra hivatkozva mentesít az elnök - írja a Népszabadság. Nem sok esélyük van viszont azoknak, akik azzal próbálkoznak: időközben megjavultak.

150-szer kegyelmezett

A kegyelmi kérelmek kevesebb mint 3 százalékára bólintott rá Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatali ideje alatt - írja a Népszabadság. A lap szeirnt Mádl mindössze 150 kegyelmi kérelmet fogadott el, közel 6 ezren viszont hiába próbálkoztak nála.

A köztársasági elnök feladata, hogy - az igazságügy-miniszter szakvéleménye alapján - olyan szempontotkat mérlegeljen, amelyek esetleg a büntetés kiszabásakor még nem voltak köztudottak. A beadványok többsége családi nehézségekről, illetve szociális problémákról szól. Minden 5-6-ik kérelemben az elítélt vagy valamelyik rokona megbetegedésére hivatkoznak.

Akadnak persze olyanok is, akik azért kérnek kegyelmet, mert állításuk szerint ártatlanul ítélték el őket vagy időközben már megjavultak. Nekik nem sok esélyük van, az elnök ugyanis nem az büntetés jogosságát mérlegeli.

Mádl Ferenc nagyobb visszhangot kiváltó kegyelmi döntései közé tartozott Kurunczi Kingáé, akit azért ítéltek 3 év fegyházra, mert megosztott egy füves cigarettát iskolatársával. Mádl megkegyelmezett az apját megölő Simek Kittinek is. A csalás miatt három év szabadságvesztésre ítélt Zalatnay Sarolta ügyében viszont már Mádl utódja, Sólyom László dönt majd.