Sólyom túlértékeli Magyarországot

Magyarország nem számít középhatalomnak, mint ahogy azt augusztus 20-i ünnepi beszédében Sólyom László köztársasági elnök állította - mondták az [origo] által megkérdezett szakértők. Állítják: a nemzetközi politikában az ENSZ BT-tag Kína és Oroszország számít középhatalomnak, a magyar gazdaság pedig az uniós országok között az utolsó harmadban foglal helyet.

Erősen túlzott Sólyom László köztársasági elnök, amikor augusztus 20-i ünnepi beszédében középhatalomnak titulálta Magyarországot - állítják az [origo] által megkérdezett szakértők. Ünnepi beszédében a köztársasági elnök azt mondta: "Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Van beleszólásunk abba, mi történik az Unióban, hogy mi történhet az Unióban."

Csaba László közgazdász egyetemi tanár az [origo]-nak azt mondta: egyetért a köztársasági elnök azon gondolatával, hogy Magyarországnak nemzetközi szinten konstruktívnak és kezdeményezőnek kell lennie, a jelenlegi többpólusú világrendben ugyanis jóval nagyobb mozgástere van hazánknak, mint a hidegháború idején. Csaba szerint azonban túlzás Magyarországot középhatalomnak titulálni.

A közgazdász Samuel P. Huntington amerikai politológusra hivatkozva elmondta: jelenleg egyedül az USA tekinthető szuperhatalomnak, középhatalmi megjelölést pedig olyan országokra lehet ráhúzni, amelyek gazdasági és nemzetközi téren képesek akaratukat érvényesíteni. Ilyen például Oroszország, Japán, Kína vagy Nagy-Britannia. Ironikus lenne, ha Magyarország magát középhatalomnak képzelve helyet szeretne az ENSZ Biztonsági Tanácsában - tette hozzá Csaba. Az egyetemi tanár szerint hazánkra lakosságszám alapján sokkal inkább a közepes ország kategória húzható rá, ami viszont egyszerű statisztikai kategória.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint gazdasági szempontból semmiképpen sem számít középhatalomnak Magyarország. Török szerint világviszonylatban a magyar gazdaság nem a középmezőnyben, hanem valahol az utolsó harmadban helyezkedik el.

Magyarország az Unió régi tagállamai közül gazdasági teljesítmény tekintetében egy országot sem múl felül, még a legszerényebb gazdasági eredményt nyújtó Portugália és Görögország is megelőzi hazánkat. A CIA Factbook 2004-es adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) 14 900 dollár, vagyis 2 millió 800 ezer forint. A hazánkhoz hasonló népességgel (10,5 millió) és területtel (92 ezer négyzetkilométer) rendelkező Portugália GDP-je 17 900 dollár ( 3 millió 585 ezer forint). A magyar gazdaság az írtől szakad el legjobban az Unióban, az ír GDP ugyanis 2,3-szor, több mint a magyar. Az újonnan csatlakozott országok közül csak Észtországot, Lettországot, Litvániát, Lengyelországot és Szlovákiát múljuk felül.

Ugyancsak beszédes a World Values Surves felmerése, amely a világ 82 országában azt vizsgálta, hogy egy állam lakói mennyire elégedettek a saját anyagi helyzetükkel. A négy csoportból hazánk az utolsó előtti csoportban, az 59. helyen található. Az EU tagállamai közül a magyaroknál csak a szlovákok, az észtek, a lettek, a litvánok ítélik meg rosszabbul saját helyzetüket.

Az [origo] hazánk középhatalmi státusával kapcsolatban megkérdezett egy kormánypárti és egy ellenzéki politikust is. Szent-Iványi István, az SZDSZ európai parlamenti (EP) képviselője szerint az EU-ban hazánk valóban közepes országnak számít, a politikus szerint azonban nem szerencsés a "hatalom" kifejezés használata. Szent-Iványi szerint a kifejezés azt sugallja, mintha Magyarországnak olyan hatalmi törekvései lennének, amit másokkal szemben akar érvényesíteni. Az SZDSZ-es politikus abban viszont egyetért a köztársasági elnökkel, hogy a nemzeti tudatban valóban az gyökeresedett meg, hogy kis ország vagyunk, amin jó lenne változtatni.

- A középhatalmi kifejezés összhangban van a realitásokkal, nem tükröz semmiféle önimádatot - állította az [origo]-nak Surján László, a Fidesz EP-képviselője. A fideszes politikus szerint ezt bizonyítja, hogy a 10 milliós Magyarország a lakosságszám tekintetében a nyolcadik helyen áll a 25 uniós tagállam között. A hazai parlamenti pártok komoly delegációval képviseltetik magukat az EP-ben, így az országnak jó esélye van arra, hogy érvényesítse véleményét az uniós ügyekben - tette hozzá Surján.

Szabó András