A hulladékégető cementgyár bűzétől tartanak a tátiak

Több Esztergom megyei település ellenzi azt a Nyergesújfaluba tervezett cementgyárat, amely tüzelőanyagként évi 75 ezer tonna hulladékot égetne el. A környezetvédők szerint a gyár több település ivóvízbázisára épülne rá, így egy esetleges baleset komoly környezetvédelmi katasztrófát okozhat. Ráadásul a környéken rengeteg gyár van, köztük a dorogi hulladékégető. Az építtető cég állítja, az eljárás környezetbarát lesz, az égéstermék beépül a cementbe. A helyiek szerint viszont a környék gyárai tönkreteszik a levegőt, ezért az új üzemet sem nézik jó szemmel.

A leendő gyár helyszíne

"Egyszer építhetnének csokigyárat is" - mondta az [origo]-nak egy 40 év körüli nyergesújfalui férfi. A 7800 lelket számláló város cukrászdájának teraszán kislányával fagyizó férfi szerint a környék tele van gyárakkal, a por miatt pocsék a levegő, egy új cementgyár csak tovább rontaná a helyzetet. Hasonló véleményen van egy 30 körüli nő is, aki szerint a füstöt eregető gyárakban nem lehet megbízni, arról is csak napokkal később tájékoztatták a lakosságot, amikor tavaly a pár kilométerrel távolabb fekvő dorogi hulladékégetőből szennyező anyagok ömlöttek a Dunába.

A tervek szerint a világ 70 országában jelen lévő Holcim Rt. az Esztergomtól 10 kilométerre keletre fekvő Nyergesújfalu határában építene cementgyárat. A cementmű 2009-re épülne meg közel 62 milliárd forintból. Tüzelőanyagként elsősorban hagyományos fűtőanyagot használna a cég, amely mellett hulladékot is égetne a gyár: évente 25 ezer tonna veszélyes és 50 ezer tonna kommunális hulladékot hasznosítanának. A cementmű így valamennyivel kevesebb veszélyes anyagot ártalmatlanítana, mint az ország legnagyobb veszélyeshulladék-égetője, a dorogi égető. Az Onyx Kft. által működtettet üzem évi 35 ezer tonna kórházi, ipari és más veszélyes anyagot éget el.

A beruházást ellenzik a környező települések és környezetvédő civil szervezetek is. Szuhi Attila, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület munkatársa az [origo]-nak elmondta: a gyár megépítését azért ellenzik, mivel az pont a nyergesújfaluji és a táti ivóvízbázisra épülne rá. Így egy környezeti katasztrófa még súlyosabb károkat okozna, mint a tavalyi dorogi baleset, amikor a Dunába ömlő káros anyagok az esztergomi ivóvízbázist veszélyeztették - tette hozzá. Szuhi szerint további probléma, hogy az esztergomi medence tíz kilométeres körzetében már rengeteg ipari létesítmény, többek között a dorogi égető, a Richter Gedeon gyógyszergyára, a párkányi és a lábatlani papírgyár, az építőipari nyersanyagokat gyártó Baumit Kft. dorogi üzeme található. A levegő szennyezettsége a térségben akkora, hogy a környéken a légúti megbetegedések 25-30 százalékkal haladják meg az országos átlagot - mondta Szuhi.

A nyergesújfaluji cementgyár megépítését leghevesebben Tát ellenzi, a 6 ezer lakosú település ugyanis félúton helyezkedik el Dorog és Nyergesújfalu között, mindkét üzemtől mindössze 4-4 kilométerre. Keil Veronika, a helyi környezetvédő csoport aktivistája elmondta: a falu határából látszik a dorogi égetőből felszálló lila füst, a bűzt pedig olykor a településen is lehet érezni. Ha pedig a cementgyár megépülne, akkor a tüzeléshez használt veszélyes hulladékot Táton szállítanák keresztül. A helyi civilek eddig 2200 aláírást gyűjtöttek össze a tervezett üzem ellen.

A beruházó cég kommunikációs igazgatója, Márta Irén viszont állítja: amennyiben az üzem megépül, az semmiféle környezeti kockázatot nem jelent majd a környező településekre nézve. A cementet a Holcim zárt technológia keretében gyártja: veszélyes hulladékot nem tárolnak majd az üzemben, az a teherautókról egyből az égetőbe kerül. A hulladék égetése során pedig nem kerül káros anyag a levegőbe, azok ugyanis beépülnek a készülő cementbe. Márta Irén szerint a környezetkímélő eljárásra garancia az is, hogy a cég hulladékhasznosító tevékenysége miatt Németországban kormányzati elismerésben részesült, emellett Európa számos országában évtizedek óta alkalmazott, korszerű technológiáról van szó.

A cementgyár engedélyeztetési eljárása jelenleg az elején tart, a Holcim augusztusban nyújtotta be az előzetes környezeti hatástanulmányt az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség eddig  nem talált semmilyen kizáró okot. A környezetvédelmi engedélyek beszerzése elhúzódhat egy évig is, az építési engedélyek beszerzése csak ezután kezdődhet. Nyergesújfalu önkormányzata támogatja a beruházást, amiben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy település eddig 75 millió forintot kapott a Holcimtól a beruházás előkészítéséhez.

Szabó András