Begördült Budapestre az Orient Expressz

2005.09.04. 12:53

Megérkezett vasárnap Budapestre a világ leghíresebb vonatszerelvénye, az Orient Expressz. A nosztalgiavonat évente 40 utat tesz meg, négyszer pedig betér Budapestre is. Párizs-Isztambul vonalon közlekedő luxusvonatra egy jegy ára 1,6 millió forint.

Ismét megáll Budapesten az Orient Expressz, így a magyar látogatók számára is megtekinthető a világ leghíresebb vonata. A luxusvonat nosztalgiaváltozata a Magyar Vasúttörténeti Parkban vehető szemügyre szeptember 4-én vasárnap, valamint szeptember 12-én.

Szendrey András, a Vasúttörténeti Park igazgatója az [origo]-nak elmondta: az 1982 óta a főként Párizs-Velence vonalon újra közlekedő luxusszerelvény évi 40 utat tesz meg. A Párizs-Isztambul között közlekedő járat azonban Budapestet is útba ejti, így évi négy alkalommal a magyar fővárosban is megáll a szerelvény. A nosztalgiavonatot főként amerikai és japán turisták veszik igénybe, a Párizs-Isztambul vonalon egy jegy ára 6500 euró, vagyis 1,6 millió forint.

A vonatok királya

Az Agatha Christie Gyilkosság az Orient-expresszen című krimijéből ismert vonat 1882 óta közlekedett a Párizst és Konstantinápollyal (a mai Isztambullal) összekötő útvonalon. Megépítését pedig a nyugat-európai országok kelet iránti érdeklődése inspirálta. Erre utal a szerelvény neve is: az "orient" szó keletet jelent.

A vonatok királyának megépítése egy belga bankár, Georges Nagelmackers nevéhez fűződik: amerikai mintára ő hozta létre 1872-ben az első európai étkező- és hálókocsi társaságot, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits-t. Nagelmackers az akkori legkorszerűbb vasúti kocsikat szerezte be, amelyeket az akkor elképzelhető minden kényelemmel felszereltek. Az Orient Expresszre csak első osztályú jegyet lehetett váltani. A szerelvény általában öt kocsiból állt: a mozdony után poggyászkocsit tettek, ezt követte két háló- és egy étkezőkocsi, majd ismét poggyászkocsi zárta a sort. A vonat imázsát tovább emelte az a tény, hogy a belga király hozzájárult ahhoz, hogy a kocsik oldalát az oroszlános királyi jelkép díszítse.

Forrás: [origo]

Az Orient Expressz próbaútját 1882-ben tette meg Párizs és Bécs között. Az első Párizs-Konstantinápoly közti útra 1883. június 5-én került sor. A "villámvonat" a 3186 kilométert 83 óra alatt gyűrte le, amely a kor közlekedési viszonyai között minden korábbinál gyorsabb, ráadásul elegánsabb volt.

A villámvonat

Az Orient Expressz 1889. és 1914. között élte fénykorát. Ez idő alatt több uralkodó is utazott a vonaton, többek között Ferdinánd bolgár fejedelem és II. Friedrich bádeni herceg. A világhírű vonatra a rablóbandák is felfigyeltek: 1891-ben Athanasios görög bandavezér elrabolta az utasokat, akiket aztán váltságdíj fejében bocsátott szabadon.

Az expressz története bővelkedett természeti katasztrófákban is. Már az első úton Varciorova közelében árvíz késleltette a haladást, néhány nappal később pedig földcsuszamlásba futott. 1929-ben Isztambul előtt a magas hóban akadt el a vonat. Élelmiszert és fűtőanyagot a közeli falvakból beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult ki. Valószínűleg ez az eset ihlette Agatha Cristie-t regénye megírására. 1901-ben pedig az expressz mozdonya túlszaladt a frankfurti pályaudvar ütközőbakján és a falat ledöntve a vasúti étteremben állt meg.

Az első világháború alatt nem közlekedett az Orient Expressz. A luxusvonat szerepét a trianoni békeszerződések után a Simplon-Orient expressz vette át, amely elkerülte Magyarországot. Útonala Párizs-Bázel-Milánó-Velence-Trieszt-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly volt. A vonat 1924-ben tért vissza eredeti útvonalához, egészen a második világháborúig kirobbanásáig. A második világháború után azonban az Orient Expressz elveszítette luxus jellegét, és másodosztályú kocsikkal is közlekedett. Az 50-es években egyre rövidebb szakaszokon közlekedett, majd pedig megszűnt. Ekkora már sem gyorsaságban, sem luxusban nem tudta felvenni a versenyt az olyan közlekedési eszközökkel, mint a repülő. A nosztalgiajárat 1982-ben indult be újra.

KAPCSOLÓDÓ CIKK