Vágólapra másolva!
Börtönbüntetésre ítélte a Borsod megyei bíróság azt az édesanyát, akinek gyermeke évente mindössze egy hónapot járt iskolába.  Borsod megyében évente 50 hasonló eset fordul elő. Az [origo] által megkérdezett szociológus szerint a szülői beleegyezéssel történő iskolakerülés ritka, azoknál a családoknál fordul elő, ahol a napi megélhetés is probléma.
Vágólapra másolva!

Egy év börtönbüntetésre ítélte a héten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azt a miskolci asszonyt, aki kiskorú veszélyeztetését követte el azzal, hogy gyerekét nem járatta iskolába. A jogerős ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették. A bíróság megállapította, hogy a 39 éves nő nem gondoskodott arról, hogy 15 éves gyermeke iskolában járjon, és nem tartotta a kapcsolatot az iskolával sem.

Rostás Éva, a kazincbarcikai Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközép Iskola igazgató-helyettese az [origo]-nak elmondta: az iskolába 2001-ben beiratkozott diák folyamatosan hiányzott az órákról, 2001-2003 között évente legfeljebb egy hónapot töltött az iskolában. A tanárok előbb a szülőhöz, majd a gyámügyhöz fordultak. Az igazgató-helyettes hozzátette: az iskolában hasonló eset eddig nem fordult elő.

A közoktatási törvény értelmében 16 éves korig tankötelesek a diákok, arról pedig a szülő kötelessége gondoskodni, hogy gyermeke megjelenjen a tanórákon. Igazolatlan hiányzás esetén az iskola előbb a szülőt értesíti, ha nem történik visszajelzés, az iskola az önkormányzathoz fordul. Az önkormányzat szabálysértési eljárást indíthat a szülő ellen, és pénzbírságot szabhat ki. Ez az esetek többségében általában pár ezer forint. Ha a gyerek ezután sem jelenik meg az iskolában, akkor a gyámhatóság kiskorú veszélyeztetése miatt feljelentheti a szülőt, amiért a bíróság 1-5 évig tartó szabadságvesztést róhat ki.

Szabó József, a Borsod megyei bíróság szóvivője az [origo]-nak elmondta: a megyében évente átlagban 50 esetben ítélnek el szülőket amiatt, hogy nem járatják gyerekeit iskolába. A szóvivő hozzátette: a hasonló esetek száma pár éve növekedett meg Borsod megyében, a '90-es évek elején évente mindössze 10-15 hasonló ítélet fordult elő. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács arról nem tudott adatokat szolgáltatni, hogy országosan hány hasonló eset fordul elő. Tavaly kiskorú veszélyeztetése miatt 706 személyt ítéltek el, ebbe azonban az iskolai kötelezettség elhanyagolása mellett többféle bűncselekmény is beletartozik.

Tamás Pál szociológus szerint viszont országosan valószínűleg nem növekedett azon szülők aránya, akik nem járatják gyerekeiket iskolába, a kutató szerint legfeljebb a szigorúbb rendőri gyakorlat miatt növekedhet az eljárások száma. A szociológus elmondta: a szülő tudtával történő iskolakerülés Magyarországon ritka jelenség, csupán azon specifikus, lecsúszott csoportok körében fordul elő, ahol a napi megélhetés is probléma, és a szülők ebből a helyzetből gyerekeik számára se látnak kitörési lehetőséget.