Romákról győzködjük egymást a hétvégén

Vágólapra másolva!
Egy különleges közvélemény-kutatást tartanak a hétvégén, amikor egész Magyarország egy szobában fog összegyűlni, hogy a cigányságról vitatkozzon - erről beszélt egy amerikai professzor, James S. Fishkin. A módszer lényege, hogy átlagosan informált emberek vitatkoznak olyan fontos kérdésekről, amelyekről alig tudnak valamit, majd a téma szakértőinek vitáját meghallgatva bővülnek az ismereteik. A kutatók, a politikusok és az állampolgárok így felmérhetik, hogyan változik a résztvevők véleménye, miközben egyre tájékozottabbak lesznek. Az eseményről az [origo] folyamatosan tudósít.
Vágólapra másolva!

A deliberatív közvélemény-kutatás (deliberative poll) azt mutatja meg, mit gondolnának az emberek, ha egy adott témában tájékozottak lennének - mondta a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásán saját módszeréről James S. Fishkin. "A kutatások során megtanultam, hogy az emberek nagyon okosak - ha megadjuk neki az esélyt, hogy tájékozódjanak" - jelentette ki Fishkin. A hétvégén Magyarországon megrendezik az első deliberatív közvélemény-kutatást, amelyben 250, az ország lakosságát képviselő ember kis csoportokban vitatkozik majd a hazai cigányság helyzetéről, a diszkriminációról és szegénységről. A viták után a résztvevők a téma szakértői között folyó beszélgetést hallgatnak végig: lesz köztük rendőrtiszt, roma képviselő, romaügyi államtitkár, emberi jogvédő és cigány oktatási szakértő is. A vitahétvége a Romák és nem romák, romákról és nem romákról címet kapta, és a beszélgetések három téma köré csoportosulnak: szegénység, szegregáció és hátrányos megkülönböztetés.

A politikai döntések, gazdasági ügyek vagy éppen a hidegháború hátteréről nyilvánvaló, hogy az átlagpolgár keveset tud, és ezt gyakran be is vallja - magyarázta Robert C. Luskin, aki Fishkin kutatótársa a Stanford Egyetemen. A közhiedelemmel ellentétben, ha az emberek többet tudnak meg egy témáról, nagy százalékban megváltozik a véleményük - tette hozzá. "Ilyenkor a résztvevők sokat tanulnak, történeteket mesélnek, megtanulják beleélni magukat más helyzetébe." "Ezzel a módszerrel képet kaphatunk egy soha nem létezett társadalomról, olyanról, amelyik figyelemmel kíséri a fontos ügyek alakulását" - mondta Fishkin.

A kutatócsoport számos országban sikeresen szervezett deliberatív közvélemény-kutatásokat, amelyeket mindenütt közvetített a média, így az egész ország és a politikusok véleményét is képes volt formálni. A háromnapos magyarországi vitahétvégét az MTV, a Kossuth Rádió, a Rádió C és az [origo] is közvetíti.

A résztvevők csoportjait véletlenszerűen választják ki, de Luskin professzor szerint általában meglepően jól tükrözik a társadalmat. "Amikor Angliában a bűnözés volt a témánk, nagyon szerencsés csoportot sikerült választani: volt köztük olyan résztvevő, aki a szigorú börtönbüntetést pártolta, olyan, akit már vádoltak valamilyen bűn elkövetésével, és még olyan is volt, aki valóban elkövetett valamilyen bűnt" - magyarázta James S. Fishkin. A vitahétvége után a vélemények jelentősen változtak: miközben a bűnözéssel szemben ugyanolyan szigorúan léptek volna fel, megismerték a bebörtönzés módszerének hiányosságait, és mást alkalmaztak volna például a fiatalkorú elkövetők megbüntetésére.

Az első deliberatív közvélemény-kutatást Nagy-Britanniában szervezték 1994-ben, amikor a bűnözés kezeléséről volt szó. 1997-ben a brit parlamenti választások előtt tartottak vitát, és ezt az USA-ban is alkalmazták 1996-ban. Tartottak vitákat az oktatásügyről, az iraki háborúról és Ausztráliában az őslakók helyzetéről.