Özönvíz elleni törvényt akarnak a tudósok

A rendkívüli időjárási eseményekre reagáló stratégiára lenne szüksége az országnak - derül ki abból a tanulmányból, amit a környezetvédelmi minisztérium és a MTA szakértői állítottak össze. A tanulmány szerint egy olyan klímapolitikára vonatkozó törvényre lenne szükség, amely konkrét cselekvési javaslatokat ír elő természeti katasztrófák esetén a kormány és a lakosság számára. Szakértők szerint az időjárási szélsőségek évente 150-180 milliárdos kárt okoznak Magyarországon.

Az utóbbi években megszaporodott rendkívüli időjárási eseményekre reagáló stratégiát kell kidolgoznia Magyarországnak - derül ki abból a tervezetből, amit kétéves munka után állítottak össze a környezetvédelmi minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői. A VAHAVA (klímaVÁltozás, HAtás, VÁlaszadás) csoport szerint olyan időjárási anomáliák miatt van szükség hivatalos klímapolitikára, mint például a Mátrakeresztest és Boldvát elárasztó özönvízszerű esőzések.

Láng István, a VAHAVA-program vezetője az [origo]-nak elmondta: nem arról kell vitát folytatni, hogy ezen eseményekért mennyiben felelős a globális felmelegedés, ehelyett kész cselekvési programokra van szükség. Az időjárás okozta károk helyreállítására ugyanis évente átlagosan 150-180 milliárdot forintot, vagyis a GDP 1 százalékát költi el a kormány. Láng István szerint egy kidolgozott cselekvési tervvel akár a felére is redukálható a károk nagysága.

A közel 400-500 szakértő által összeállított tanulmány szerint az lenne a legjobb, ha az Országgyűlés hozna egy olyan klímapolitikára vonatkozó törvényt, amely tartalmazná azokat a stratégiákat, amelyeket katasztrófa esetén követniük kéne a kormánynak, az önkormányzatoknak, valamint a lakosságnak. A tanulmány közel 40 javaslatot sor fel, többek között, hogy a károk enyhítésre fordított vis maior keretek helyett egy nemzeti katasztrófavédelmi alapra lenne szükség, ahova a kormány minden évben fix összeget különíthetne el a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére.

A tanulmány szerint fontos lenne a lakosság felkészítése arra, hogy reagáljanak az ilyen helyzetekre. Többek között, hogy a veszélyeztett településeken élők mindig tartsanak maguknál víz- és élelmiszerkészleteket, valamint hogyan viselkedjenek evakuálás során. A tervezet szerint a vidékfejlesztési beruházások, útépítések során nagyobb hangsúlyt kéne helyezni az időjárási hatásokra.

Az időjárási anomáliák közé tartozik, amikor tavaly novemberben rendkívüli erős orkán borotválta le a Magas-Tátrát. A szélviharban több mint két és fél millió köbméternyi fa pusztult el, Szlovákia éves kitermelésének majdnem 90 százaléka. Idén áprilisban a Nógrád megyei Mátrakeresztesre zúdult akkora eső, hogy megáradt Kövecses patak szinte elmosta a falut. A Borsod megyei Boldvát pedig júliusban öntötte el árvíz a rendkívül heves esőzések miatt. A településről közel 200 embert kellett kitelepíteni, ráadásul a faluban fertőzés veszélye is fennállt.