Szegény romákról vitáznak a magyarok

2005.09.17. 14:11

Elkezdődött az a romákról és nem romákról szóló nagyszabású vitahétvége, melyet az első deliberatív közvélemény-kutatás keretében rendeznek Magyarországon. A módszer lényege, hogy átlagosan informált emberek vitatkoznak olyan fontos kérdésekről, amelyekről alig tudnak valamit, majd a téma szakértőinek vitáját meghallgatva bővülnek az ismereteik. A kutatók, a politikusok és az állampolgárok így felmérhetik, hogyan változik a résztvevők véleménye, miközben egyre tájékozottabbak lesznek. Az egyik csoportbeszélgetésen az [origo] is részt vehetett.

A körülbelül 250 résztvevő kis csoportokba osztva vitatkozhatott a szegénységről és a roma szegénységről. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a szegénység Magyarországon szinte minden embert sújt. "Bár az igazán szegény szerintem az, aki hajléktalan, szóval az az utcán kezdődik" - mondta egy zalaegerszegi roma férfi. "A cigányok szegénysége pedig az iskolától vagy inkább az óvodától kezdődik. A legtöbbnek nincs esélye a továbbtanulásra" - tette hozzá.

A többség úgy gondolta, hogy tanulással és munkával lehet kiemelkedni a szegénységből. "A cigány fiataloknak is kellene akarni. Suliba járni tisztességesen, bejárni az órákra, és felkészülni rendesen" - mondta egy fiatal fiú, aki szakácsnak tanul.

A segítséget az államtól és elsosorban a helyi önkormányzatoktól várják, de nem segélyek, hanem munkehelyteremtés formájában. "Az önkormányzat nem ismeri cigányok kultúráját, viselkedését, csak azt látja, hogy cigány, hogy szegény. Ha iszik bánatában két fröccsöt, akkor már alkoholista, legalább is így gondolja mondjuk a polgármester. Ismerni kéne a cigányokat" - mondta az egyik résztvevő. Abban mindenki egyetértett, hogy ha kapnának munkát a romák, szívesen dolgoznának. "Minálunk vannak, akik közhasznú munkában dolgoznak, ott százból legalább nyolcvan roma. És egyik sem támaszkodik a kapanyélen" - mesélte egy békéscsabai nő. De többen beszámoltak arról, hogy ezen kívül nem sok munkalehetőség van vidéken. Egy Borsod megyei óvodapedagógus elmondta: náluk három nagy üzemet zártak be, egyszerűen nincs munkalehetőség. "Nem csak a cigány szegény, hanem a magyar is. Egyformán szegény az egész ország" - zárta le a vitát egy putnoki asszony.

A résztvevők közösen tettek fel egy kérdést a CEU konferenciatermébe meghívott szakértőknek, politikusoknak. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen konkrét lépésekkel akarja felszámolni a kormány a szegénységet az országban.

Fotó: Fábián Évi

A meghívottak többek között területfejlesztésről, infrastruktúra-fejlesztésről beszéltek. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke azt javasolta, hogy a közbeszerzési eljárásokban legyen előnye annak a munkáltatónak, aki tartós munkanélkülieket és elsősorban helyi munkaerőt foglalkoztat. Rámutatott, hogy a legszegényebbekhez nem jutnak el a pályázati pénzek. Teleki László romaügyekért felelős politikai államtitkár a vidékpolitika átdolgozására hívta fel a figyelmet. Szerinte a kis- és középvállalkozásokat kellene fejleszteni. Kállai Ernő, az MTA Kisebbségkutató Intézetének kutatója úgy vélte, nagyon érdekes a politikai kérdésekről vitatkozni, de szerinte a cigányság elsősorban önmagára számíthat. "Ez a rendszerváltás óta tűnik nyilvánvalónak" - tette hozzá.

Az [origo] által megkérdezett résztvevők nem voltak elégedettek a szakértők vitájával, szerintük nem válaszolták meg a kérdéseket. "Én tizenkilenc éves fejjel többet tudok erről az egészről mint a politikusok meg a tudósok" - háborgott egy szigetvári roma fiú. "Ezek itt nem képesek normális választ adni a kérdéseinkre" - magyarázta. A kérdésre, hogy miért jött el a vitahétvégére, azt mondta: érdekelte, hogy mit gondolnak a kérdésről messziről jött emberek, bár azt gondolta, hogy semmi újat nem mondanak majd neki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK