Túl fegyelmezett volt a karcagi ámokfutó

Vágólapra másolva!
Nem volt elég cinikus, túlzottan fegyelmezett volt a karcagi rendőr, ez okozhatta, hogy problémáit nem tudta kezelni és végül lövöldözni kezdett a városban - vélte az [origo] által megkérdezett rendőrségi pszichológus. A szakember szerint a jó rendőr toleráns, de cinikus is tud lenni, mert akkor bagatellizálni tudja a konfliktusokat. A hivatalos vizsgálat továbbra sem tudta megválaszolni, miért kezdett ámokfutásba a fiatal rendőr. A vizsgálatot vezető katonai ügyész szerint azonban megdőlt az az elképzelés, hogy nem akart senkit sem megölni az ámokfutó rendőr.
Vágólapra másolva!

Túl fegyelmezett volt a múlt héten Karcagon lövöldöző fiatal rendőr, azért kezdhetett ámokfutásba, mert éveken keresztül gyűjtötte magába a feszültséget, nem tudta apránként kiengedni magából. Ha kicsit kevésbé fegyelmezett, vagy több benne a cinizmus és nem veszi túl komolyan a problémákat, valószínűleg nem kezd lövöldözni - vélte Végh József, a terrorelhárító szolgálat nyugalmazott munkatársa, aki maga is próbálta jó útra téríteni a végül öngyilkosságot elkövető karcagi rendőrt.

Közben tovább vizsgálja a katonai ügyészség, hogy miért kezdett lövöldözni a férfi. Ács Tibor, a karcagi rendőr ügyét vizsgáló katonai ügyész azt mondta, szerinte sosem derül ki teljesen biztosan, hogy miért kezdett lövödözni a rendőr, mert csak ő maga tudná ezt megmondani. Ács úgy vélte, hogy valószínűleg nem munkahelyi problémák miatt kezdett lövöldözni: járőrből nyomozóvá lépett volna elő rövid időn belül.

Ács a vizsgálatról elmondta, szerinte az ügyben eljáró rendőrök jól végezték dolgukat, többek között azért, mert amikor pénteken hajnalban megjelent a férfi a rendőrkapitányság előtt és elővette fegyverét, a rendőrök nyugodtak maradtak és nem lőttek rá, pedig megtehették volna, hiszen nem lehetett tudni, miért veszi elő a gépkarabélyt.

A katonai ügyész elmondta azt is, hogy szerinte megdőlt az a feltételezés is, hogy nem akart senkit sem megölni az ámokfutó. A karcagi rendőrkapitány autóját annyi lövés érte, hogy a kapitány csak a véletlennek köszönheti az életét, több lövedék néhány centire ment el a kapitány mellett - közölte. Szabó Dénes karcagi rendőrkapitány viszont azt mondta korábban az MTI-nek, kizártnak tartja, hogy a fiatal rendőr őt akarta volna lelőni.

Az [origo] a múlt héten csütörtökön ámokfutást rendező fiatal karcagi rendőr esete kapcsán arról is megkérdezte Végh Józsefet, aki pszichológusként részt vett a rendőrségre jelentkezők vizsgálatában, hogyan választják ki azokat, akiket végül fegyveres szolgálatra alkalmasnak találnak.

Fotó: MTI
A jó rendőr toleráns

A szakember azt mondta, mielőtt valakiből rendőr lehet, egészségügyi, fizikai és pszichológiai szűrővizsgálatokon kell átmennie. Összesen három napon keresztül tesztelik a jelentkezőket, de nem alkalmassági, hanem alkalmatlansági vizsgálatokat végeznek. Tehát azt próbálják kiszűrni, ki az, aki biztosan nem alkalmas rendőrnek, és nem azokat keresik, akik nagy valószínűséggel jó rendőrök lesznek - mondta.

Az alkalmassági teszteken - amire Végh szerint szükség lenne - viszont azt vizsgálnák, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie valakinek, aki rendőr akar lenni. Az első szűrés után a jelentkezőt hosszabb ideig, akár több évig is figyelik, hogyan viselkedik, mennyire vált be. Ezután pedig a legalkalmasabbaknak bizonyult jelentkezők eredményeihez igazítják a követelményeket. Ezzel a módszerrel, bár hosszadalmas és bonyolult, a szakember szerint 95 százalékos valószínűséggel ki lehet választani azokat, akikből jó rendőr lesz.

Végh szerint biztosan nem alkalmas, aki depressziós, neurotikus, súlyos patológiás eset, vagy személyiségzavarban szenved. Előnyös tulajdonság viszont egy rendőrnél, ha empátia, önfeláldozó készség jellemzi, ha segítőkész, jól kommunikál, jó az önkontrollja és magas az énereje, toleráns és cinikus is tud lenni, mert akkor bagatellizálni tudja a konfliktusokat. Hozzátette, hogy tőkéletes szűrés nincs, mert valaki egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ahogyan ez a karcagi rendőr esetében is történhetett.

Egy rendőrtiszt az [origo]-nak azt mondta a főiskolai pszichológiai vizsgálatról, hogy először egy IQ-tesztet kellett kitöltenie, majd egy 300 kérdéses pszichológiai teszt következett. Ezen több kérdést megismételtek, hogy ellenőrizzék: valóban őszintén válaszolt-e. Ezt követően pedig negyedórán keresztül beszélgetett vele egy pszichológus arról, hogy miért akar rendőr lenni. Emellett el kellett mondania egy-egy többféleképpen értelmezhető rajzról, fényképről, hogy ő mit lát benne.

Egy, a rendőrtiszti főiskolára sikertelenül jelentkező viszont az állította az [origo]-nak, hogy csak azért nem vették fel, mert a bokáján tetoválás látható. Egy másik esetben pedig valakit piercingje miatt nyilvánítottak az egészségügyi vizsgálaton alkalmatlannak, egy harmadik jelentkezőnek pedig a szemüvege lett a veszte. Végh József szerint ugyanakkor tetoválás miatt senkit sem nyilvánítanak alkalmatlannak, csak ha hírszerzőnek jelentkezik, mert akkor könnyen beazonosíthatóvá válik. Piercinget ugyanakkor szolgálatban nem szabad hordani. Egy fiatal rendőrtiszt azt mondta az [origo] megkeresésére, hogy csak a nagyon feltűnő testrészeken, például alkaron látható tetoválást nem tűrik a felvételin, de hozzátette azt is, hogy a piercinget valóban nem szeretik a vizsgáztatók.