Az egyéves kormányról vitáztak a parlamentben

Vágólapra másolva!
Az új kormány megalakulásának egyéves évfordulóján parlamenti vitanapot tartottak a Fidesz kezdeményezésére kedden. A főbb vitás pontok közé tartozott az euró bevezetése, az adók, az autópálya-építés és a január elsejétől életbe lépő új családtámogatási rendszer.
Vágólapra másolva!

A kormány megalakulásának egyéves évfordulóján tartott parlementi vitanapon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya a választásokig hátra lévő nyolc hónapban a "száz lépés" igazságteremtési és építkezési programját viszi tovább, felelősséggel gondolva a következő évekre is. A kormányfő kiállt az autópálya-építés folytatása, a nyugdíjkorrekciós program végrehajtása és az adórendszer javasolt átalakítása mellett, és beszélt a vidékfejlesztés és a mezőgazdaság költségvetési támogatásának emelkedéséről.

Kitért az új családtámogatási rendszerre is, melyet január elsején terveznek életbe léptetni. Gyurcsány szerint a változtatások a társadalmi különbségek csökkentését szolgálnák, ugyanis januártól alanyi jogosultságú lenne a segély.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője nem értett egyet a kormányfővel, úgy vélte: a legszegényebbek fognak kevesebb támogatást kapni az új családtámogatási rendszerben. "Ha egy polgári kormány alakul jövő év tavaszán, akkor a legrövidebb időn belül visszaadjuk azokat a juttatásokat, amiket önök január elsején elvesznek a családoktól" - jelentette ki Áder.

Gyurcsány kifejtette azt is, hogy a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány között folytonosság van a demokratikus intézmények megerősítésében, illetve a gazdasági modernizáció gyakorlatában, de a szociális, jóléti intézkedésben változások történtek. A kormányfő elmondta: a jóléti adósságtörlesztés helyett az igazságosságot tartották szem előtt a "több lehetőséget lent, több felelősséget fent" elve alapján.

Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a kormány szerinte be nem váltott ígéreteiről beszélt felszólalásában. Úgy fogalmazott, hogy "a kormányprogram a felejtés programja". Számon kérte a kormányon a lassan haladó autópálya-építést, az adóemeléseket, az államadósság és a munkanélküliek számának növekedését. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője elmondta, hogy pártja úgy gondolja, kezdetektől rossz a program, ezért nem is beszélt a meg nem valósult választási ígéretekről. "Indokolt volt a kormányváltás, de a mostani kormány ugyanazon a vágányon halad, mint az előd. Kormányok jönnek, kormányok mennek, de az ország lakosai egyre rosszabbul érzik magukat" - mondta.

"Érdemes volt kormányt váltani, mert az ország javát szolgálta" - jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. A politikus szerint pártja azt várta az új miniszterelnöktől, hogy bátrabb, határozottabb és dinamikusabb legyen, mint elődje, s e tekintetben nem csalódtak. Hozzátette, hogy nem tekintik a miniszterelnököt liberális politikusnak. Az SZDSZ elnöke Áder János hozzászólásával kapcsolatban megjegyezte: "Jó, ha az ellenzék számon kéri a kormány munkáját, de az még jobb, ha alternatívát kínál. Az utóbbiból most sem láttam semmit." Kuncze Gábor sikerekről számolt be az autópálya-építés, az adócsökkentés és a szociálpolitika terén. Elismerte ugyanakkor, hogy vannak nézeteltérések a kormánypártok között: az SZDSZ például radikálisabb, erőteljesebb adócsökkentést akart.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője közölte, hogy óriási hibának tartaná, ha Magyarország nem csatlakozna az előre tervezett időpontban az eurózónához. "A gazdaság növekedése szempontjából minden feltétel adott az euró 2010-es bevezetéséhez" - jelentette ki később Kóka János gazdasági miniszter, aki szerint "az infláció alacsony, a forint erős, az értéktőzsde szárnyal, ma a régió legversenyképesebb országa Magyarország".

A vezérszónokok beszédeit kétperces felszólalások követték, amelyekben az ellenzéki képviselők különböző szakterületeken szembesítették a kormányt ígéreteivel, a kormánypárti képviselők pedig rendre cáfolták a hivatkozott adatokat. A kormány tagjai az elnöklő Deutsch Tamással is vitába keveredtek, mivel úgy találták, nem kapnak eléggé gyakran szót annak ellenére, hogy a házszabály szerint ehhez bármikor joguk lenne.