A 64 forintos benzin miatt vették blokád alá az országot

2005.10.25. 16:18

Taxisok ezrei vették blokád alá a nagyobb városokat és a határátkelőket 1990. október 25-én. Ekkor jelentették be a 65 százalékos benzináremelést. Az Antall-kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter majdnem kiesett a Parlament ablakából, a három napon keresztül tárgyaló taxisoknak pedig nem adtak enni. Kedden volt a taxisblokád 15 éves évfordulója.

Éppen 15 éve kezdődött meg az a taxisblokád, amelynek során több ezer taxis és fuvarozó bénította meg három napra Budapestet és az ország több városát. A blokád ideje alatt csak a tűzoltók, a mentők, valamint az országból kivonuló orosz csapatok közlekedtek zavartartalanul. Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett.

A blokád közvetlen előzménye, hogy az MDF-kormány 1990. október 25-én 65 százalékos benzináremelést jelentett be. A benzin ára átalagosan így 64 forintra emelkedett. Ez pedig végiggyűrűzött a gazdaságon, és megnövelte az élelmiszerek árát is. Ráadásul az akkor 32-34 százalékos inflációt 36 százalékra tornázta fel.

Az Antall-kormány a rendkívüli intézkedést azzal indokolta, hogy a bejelentés napján Magyarországnak már csak pár napos olajtartaléka maradt a szokásos 30 napos helyett. A benzin beszerzését nehezítette, hogy a kuvaiti háború miatt jelentősen megugrott az olaj világpiaci ára, a korábbi 17 dollárról 29-re emelkedett. A politikai rendszer átalakulása miatt pedig akadoztak a Szovjetunióból érkező olajszállítmányok.

Az áremelés bejelentése azért váltott ki rendkívül heves tiltakozást, mivel azt még aznap is hevesen tagadta a kormány. Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány, mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül. A tiltakozást erősítette az is, hogy MDF választási ígéreteiben azt sugallta, hogy rövid időn belül pozitív fordulat következik be az emberek életében. A fordulat azonban elmaradt, a lakosság életszínvonala tovább romlott, ez pedig kiábrándította a tömegeket a kormányból.

A benzin árának emelése a taxisokat és a fuvarozókat rázta meg először. A taxisok pedig olyan szervezőerővel rendelkeztek, hogy képesek voltak napokra megbénítani az országot. Egyrészt a taxisokra jellemző sajátos szolidaritásérzékkel, másrészt azért, mert olyan kommunikációs hálózatuk volt, amivel akkor csak a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg rendelkezett. Mobiltelefon híján a CB-rádió biztosította azt a kommunikációs rendszert, amely lehetővé tette az országot megbénító demonstrációt. Ráadásul Budapesten 1990-ben több taxis volt, mint akkor New Yorkban: közel húszezren dolgoztak engedéllyel és legalább ötezren feketén.

A taxisok akcióját - a Népszabadságban nem sokkal a blokád után közölt közvélemény-kutatás szerint - a lakosság többsége is támogatta. A taxisok október 25-én induló akciójával a megkérdezettek 80 százaléka értett egyet, az országos blokád megszervezése azonban már csak 55 százalék. A taxisok erővel történő eltávolítását 82 százalék ellenezte. A közvélemény elmarasztalta a kormányt a tárgyalások során tanúsított magatartásáért: a megkérdezettek 6 százaléka vélte úgy, hogy a kormány igazán törekedett a megegyezésre. A Medián akkori telefonos közvélemény-kutatásából pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek 63 százaléka a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért, és mindössze 10 százalék marasztalta el csak a fuvarozókat.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK