Negyven évig tart a szennyeződések eltüntetése

Vágólapra másolva!
Környezetvédelmi alap fizetésére kötelezné a vegyi üzemeket a zöldtárca, amelyből a tervek szerint fedezni lehetne a környezetkárosítások felszámolásának költségeit. A kármentesítés költsége ugyanis az államra hárul, ha a szennyező csődbe megy vagy nem győzi egyedül fizetni a költségeket. Jelenleg 30-40 ezer szennyezett terület található az országban, ezek rendbetétele legkorábban 2040-re fejeződhet be.
Vágólapra másolva!

Kedden kezdték el azoknak a szabálytalanul tárolt, veszélyes anyagot tartalmazó hordóknak az elszállítását, amelyeket a jelenleg felszámolás alatt álló Budalakk Kereskedelmi és Festékgyártó Kft. helyezett el 2004-ben több telephelyén. A környezetvédelmi tárca szerint az év végéig az összes telephelyről elszállítják a közel kétezer hordónyi vegyi anyagot. A szennyező anyagot a tiszaújvárosi TVK égetőjében ártalmatlanítják közel 45 millió forintért.

A budalakkos hordók mellett számos olyan környezetszennyezés található az országban, amelyek rendbetétele az államra hárul. Az Országos Környezeti Kármentesítési Program értelmében a kármentesítés költségeit a szennyező cégnek kéne állnia. Több esetben azonban előfordul, hogy a szennyező vállalat csődbe megy, vagy egyedül nem képes megtéríteni az okozott kárt, így az államot terheli a mentesítés költsége.

2050-ig szállítják el az összes szennyeződést

Kármentesítésekre a kormány évente összesen 10-12 milliárdot fordít. Kalocsai Gergely, a környezetvédelmi minisztérium szakértője az [origo]-nak elmondta: a tárca becslései szerint körülbelül 30-40 ezer szennyezett terület található az országban, ezek rendbetétele összesen körülbelül 1000 milliárd forintot igényel. A helyreállítást a kormány egy prioritási lista alapján végzi, így elsőként a legnagyobb környezeti kockázatot jelentő szennyezéseket próbálják felszámolni. Az ehhez szükséges forrásokat minden tárcának magának kell kigazdálkodnia: egy kerozinnal szennyezett volt szovjet lakatanya helyreállításának költségeit például a Honvédelmi Minisztérium fedezi. A zöldtárca becslései szerint az összes terület kármentesítése 2040-2050-re fejeződhet be.

A környezetvédelmi minisztérium a szennyezők felelősségét akarja növelni azzal a jelenleg szakmai egyeztetés alatt álló a javaslattal, amely biztosítékadási kötelezettséget írna elő azon cégek számára, amelyeknél veszélyes hulladék keletkezik, vagy pedig a környezetre kockázatot jelentő tevékenységet folytatnak. A cég által elkövetett környezetszennyezés esetén így az általa befizetett alapból lehetne finanszírozni a kármentesítés költségeit. A környezetvédelmi tárcánál az [origo]-nak elmondták: a jogszabály legkorábban 2006 második felében léphet életbe.

Fotó: MTI
Fotó: MTI

Rozsdás hordótól a gázmasszáig

A legsürgősebb kármentesítések közé tartozott az a több ezer hordó, amely a '90-es évek végén környezeti katasztrófával fenyegetett több Pécs közeli falut. A veszélyes anyagot tartalmazó hordókat a Budapesti Vegyiművek Rt. a nyolcvanas években szállította a Baranya megyei Garé közelébe, a vegyi anyag azonban a fémhordók rozsdásodása miatt a talajba szivárgott. A 17 ezer tonnányi hulladék elszállítása 1999-ben kezdődött meg.

Jelenleg is folyik a kármentesítés a XXII. kerületben az évek óta bezárt Metallochemia gyár területén. A gyár maradékát lebontják, az alatta lévő, nehézfémekkel szennyezett talajt pedig biztonságosan elzárják, és ráépítik az M6-os autópályát. A mentesítés 12 milliárd forintba kerül, és várhatóan 2008-ig tart.

Ugyancsak több milliárd forint állami pénzt igényel a budafoki mészkőbánya rendbetétele. Az üregekbe a '60-as években tömegével költöztek be az illegális lakásfoglalók, a hatóságok ezért az Óbudai Gázgyárból származó, gáztisztításhoz használt masszával tömték be a járatokat. A fémtartalmú anyagról akkor nem tudták, hogy mérgező. A veszélyes hulladéknak számító 36 ezer tonna massza elszállítását tavaly kezdték meg.

Az ürömi mészkőbányában található és az óbudai vízellátásra veszélyt jelentő gázmassza eltávolítását viszont pénzhiány miatt egyelőre nem kezdték meg. Ennek költsége eléri az 5-6 milliárd forintot.

Szabó András