Nem veszik komolyan a jövő ombudsmanját

Nincs esély arra, hogy a parlament elfogadja a Sólyom Lászlót köztársasági elnöknek jelölő civil szervezet azon javaslatát, hogy jöjjön létre a következő nemzedékek érdekeit védő ombudsmani tisztség. A javaslatot nem támogatják a parlamenti pártok és a jelenlegi négy ombudsman sem. Szerintük a specializálódás leértékelné az ombusmani hivatalt, ráadásul a javaslat túlzott hatalmat adna az új biztosnak. A Védegylet kitart a javaslata mellett, annak megvalósítását uniós szinten is elképzelhetőnek tartja.

A jövő nemzedék ombudsmanjáról szóló törvényjavaslat elfogadását sürgette csütörtöki sajtótájékoztatóján a Védegylet nevű környezetvédő civil szervezet. Az erről szóló tervezetet ugyanis hiába terjesztették be 2001-ben és 2002-ben önálló képviselői indítvány formájában, az Országgyűlés érdemben eddig nem tárgyalt róla.

A jövő nemzedék ombudsmanja tisztség felállításáról szóló törvénytervezetet Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök még 2000-ben írta meg a Védegylet felkérésére. A tisztség egyik jogi alapja egy Sólyom vezetésével hozott alkotmánybírósági döntés, amely az egészséges környezethez való jogból levezette azt a tételt, hogy a természet pozícióit nem lehet tovább rontani.

A javaslat szerint az új ombudsman olyan ügyeket vizsgálna, amelyek érinthetik a későbbi generációk életminőségét. Környezetvédelmi ügyek mellett olyan témákkal is foglalkozna, mint az államadósság, infrastrukturális beruházások vagy a nyugdíjrendszer. Ezekben a témakörökben hozott döntések ugyanis több évtized múlva is éreztetnék hatásukat. Boda Zsolt, a Védegylet szóvivője elmondta: ha jelenleg létezne ez az ombudsmani tisztség, vizsgálná például a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításáról szóló döntést, ez ugyanis mindenképpen befolyásolja a későbbi generációk életét.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint viszont semmi esély arra, hogy Magyarországon létrejöjjön egy ilyen tisztség. Lenkovics Barnabás az [origo]-nak elmondta: a négy ombudsman egységes álláspontja szerint újabb országgyűlési biztosi tisztségek létrehozása leértékelné az ombudsmani hivatalt. Lenkovics szerint ráadásul a környezetvédelem olyan komplex, számos más emberi jogra is hatással lévő terület, amit csak egy erre specializálódott ombusdman nem tudna megfelelően kezelni. Lenkovics hozzátette: a javaslat elfogadásának esélyeit rontja az is, hogy a tervezet értelmében példátlanul nagy jogkör összpontosulna az új ombudsman kezében, jelentősen nagyobb a négy jelenlegi biztosénál.

A javaslatot nem támogatják a parlamenti pártok sem. Azt ugyanis hiába nyújtotta be 2001-ben és 2002-ben is önálló képviselői indítvány formájában Szili Katalin és Hegyi Gyula szocialista képviselő, az egyszer se került az Országgyűlés elé. Ugyancsak az elutasítást tükrözi az is, hogy a négy ombudsman a Védegylet javaslatait viszont beleépítette volna környezetvédelmi törvénybe, valamint a javaslatnak megfelelően bővítette volna az ombudsmanok jogkörét. Az Országgyűlés azonban ezeket a javaslatok sem volt hajlandó napirendre tűzni.

A Védegylet viszont továbbra is kitart a javaslata mellett. A magyar civil szervezet egy német alapítvánnyal közösen kedden európai parlamenti képviselők és nemzetközi civil szervezetek előtt is felvetette, hogy uniós szinten is létre lehetne hozni egy olyan intézményt, amely képviselné a jövő generációinak érdekeit. Jávor Benedek, a Védegylet munkatársa elmondta: a jelen lévő uniós intézmények képviselői pozitívan fogadták a javaslatot. Hegyi Gyula szocialista EP képviselő szerint rövidtávon kevés az esély arra, hogy a javaslat megvalósuljon, hiszen ahhoz minden uniós tagállam egyetértése kéne.

Jávor szerint viszont a tervezet elfogadását erősíti, hogy már több országban is létezik olyan intézmény, amely védi a következő generációk érdekeit. Izraelben külön ombudsman, Finnországban parlamenti bizottság tölti be ezt a posztot. Hollandiában pedig egy független szakértői bizottság vizsgálja azokat a gazdasági programokat, amelyeknek hosszú távú hatási vannak