Sorsolással segítenék a rosszul tanulókat

2005.12.05. 13:57

Az Oktatási Minisztérium javaslata szerint az általános iskolák ezentúl kevésbé szólhatnak bele abba, hogy kiket vesznek fel. A nagyvárosokat körzetekre osztanák fel úgy, hogy egy-egy körzetben legyenek jobb és rosszabb helyzetű városrészek is. A helyben lakókat az iskoláknak fel kell venniük, ha pedig marad még hely, akkor előnyben kell részesíteniük a hátrányos helyzetű gyerekeket. Ha ezek után is marad hely, akkor sorsolni kell a jelentkezők közt. A parlament hétfőn szavaz a javaslatról.

Az Oktatási Minisztérium korlátozni szeretné az általános iskolák tanulóválasztási jogát. Magyar Bálint oktatási miniszter az [origo]-nak elmondta, a javaslat célja, hogy változtassanak az iskolák társadalmi különbségeket átörökítő jellegén, a szabad iskolaválasztás bevezetése óta ugyanis szélsőséges különbségek alakultak ki az intézmények között.

A miniszter egy PISA-jelentésre hivatkozva közölte, hogy míg a gimnáziumi tanulók teljesítménye az európai országok élvonalába tartozik, addig a szakközépiskolásoké a középmezőny alján helyezkedik el, a szakmunkásképzőbe járók pedig a mexikói és brazil diákok színvonalán teljesítenek. Ez a folyamat pedig már az általános iskolában elkezdődik. 

Az iskolák "káderezik" leendő tanulóikat

"Az iskolák beszélgetésnek álcázott káderezéssel választják ki a jobb háttérrel rendelkező diákokat" - fogalmazott a miniszter. Magyar Bálint szerint ez különösen a fővárosra és a nagyobb városokra jellemző. "Budapesten vagy egy megyeszékhelyen négyszer akkora az esélye egy rosszul olvasó gyereknek, hogy olyan osztályba kerül, ahol a gyerekek többsége is rosszul olvas, mint egy faluban" - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a rossz tanuló, rossz körülmények között élő gyerekeknek is joguk van ahhoz, hogy ne csak rossz tanulók vegyék körül őket. Különösen, mivel a tanárok munkája mellett a többiek által nyújtott minták is befolyásolják a gyerekek teljesítményét. 

A javaslat szerint az általános iskolák ezentúl kevésbé szólhatnak bele abba, hogy kiket vesznek fel. A nagyvárosokat körzetekre osztanák fel úgy, hogy egy-egy körzetben legyenek jobb és rosszabb helyzetű városrészek is. A helyben lakókat az iskoláknak fel kell venniük, ha pedig marad még hely, akkor előnyben kell részesíteniük a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Ha ezek után is marad hely, akkor sorsolni kell a jelentkezők közt. Ha a parlament hétfőn elfogadja a javaslatot, 2007 őszén lép életbe az új rendszer.

Fidesz: A javaslat nem hatékony 

Sió László, a Fidesz szakpolitikusa elmondta, hogy bár a javaslat célját helyeslik, szerintük a tárca által választott eszköz nem lesz hatékony. "Ez nagyon rugalmas, akár évről évre változó iskolakörzeteket feltételez, amit lehetetlen megvalósítani, főleg a kisebb településeken, ahol a legnagyobb a szegregáció" - fogalmazott a politikus.

Sió László hozzátette, hogy a javasolt rendszer kijátszható, ahogy a mostanit is kijátsszák a szülők. Általában más lakcímre jelentkeznek be, mint ahol valóban laknak, hogy jobb iskolába írathassák a gyereküket. "A tanulóválasztási jog korlátozása helyett az iskolák színvonalát kellene fejleszteni úgy, hogy ne legyen ekkora különbség közöttük" - mondta.

Matalin Dóra

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK