A rendőrök már hallották az új móri vádakat

Vágólapra másolva!
Két börtönben ülő férfi azt állítja: ismerik a nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás okait, a végrehajtás körülményeit, a gyilkosokat. Ennek elárulásáért cserébe büntetésük enyhítését, és sok pénzt kérnek. A Nemzeti Nyomozóiroda szerint viszont már meghallgatták mind a két férfit, és semmi olyat nem mondtak, ami használható lett volna az ügy felderítése során. A vádalkura jelentkezők verziója egészen más, mint a vádiratban szereplő történet.
Vágólapra másolva!

Egy jogerős büntetését töltő, és egy előzetes letartóztatásban lévő férfi azt állítja: ismeri a 2002. májusában nyolc halálos áldozatot követelő móri mészárlás pontos okait, a körülményeket és a végrehajtókat, vagyis a teljes igazságot. S mindezt vádalku reményében - büntetésük könnyítéséért és pénzért - elmondanák a nyomozóknak is. A HVG információja szerint a gyilkosságok nem előre eltervezettek voltak, hanem egy értékes szállítmány érkezett volna a bankfiókba, s mivel azt nem találták ott a bűnelkövetők, ezen feldühödve ölték meg a jelenlévőket.

Hasonló történet kezd kibontakozni a Blikk csütörtökön kezdett cikksorozatából is. Eszerint gyakorlatilag két bűnbanda torzsalkodása okozta a móri bankfiókban bekövetkezett gyilkosságokat. A lap szerint többmilliárdot érő hamis értékpapírokért mentek a bankfiókba az elkövetők, de mivel azt egy konkurens csoport - még a bankba érkezése előtt - megszerezte, főnökük utasítására végeztek ki ott mindenkit, mivel akkor még nem tudták, hogy hová tűnt a számukra értékes szállítmány.

A nyomozóhatóság nem szívesen nyilatkozik

Megkeresésünkre Horváczy Emese, a Nemzeti Nyomozóiroda szóvivője közölte, hogy számukra ez a történet nem ismeretlen, a két férfit több alkalommal, több hatóság kihallgatta. Azt állítja, "az általuk elmondottak nem voltak összhangban a nyomozás objektív adataival". Kérdésünkre, hogy ez volt-e az egyik szál, azt felelte: "minden nyomozás több szálon indul el, idővel ezek leszűkülnek, és a végén csak egy marad. Így volt ez a móri ügy esetében is."

Azon kérdésünkre, hogy a vádalkura önként jelentkező személyek mondtak-e egyáltalán valami használhatót, Horváczy azt felelte: "jogerős ítélet van az ügyről, a nyomozást már lezártuk, annak tartalmáról, részleteiről már nem szívesen nyilatkozunk". Hozzátette, hogy voltak korábban is jelentkezők, akik sok mindent állítottak az üggyel kapcsolatban, sőt voltak használható információk is. Ugyanakkor ennek részleteiről sem kívánt bővebben nyilatkozni, mint ahogy arról sem: a sajtóban megjelent történet azonos-e a vádalkura jelentkezők sztorijával.

Szakértők szerint nehezen hihető a sztori

Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó, gazdasági vonalon dolgozó rendőrségi forrásunk szerint banktechnikai szempontból nem életszerű a fenti történet értékpapírokra vonatkozó része. "Olyan nincs, hogy egy bankba csomagot hoznak, az nem egy posta" - mondta informátorunk. Azt viszont elképzelhetőnek nevezte, hogy amikor a bankfiókban az elkövetők szétlőtték a számítógépes rendszert, az nem tudatos volt, hanem hirtelen felindulásból csinálhatták. Hiszen hiába semmisítik meg a móri fiókban az ottani rendszert, minden műveletet rögzít a pénzintézet központi szervere.

A bankszektorban dolgozó, szintén név nélkül nyilatkozó informátorunk szerint sem jellemző, hogy értékpapírokat, kézzel fogható valóságban a bankfiókokban tartanának. Elmondta, hogy ezek már három éve is, legnagyobbrészt elektronikus úton forogtak a piacon, "olyan nincs, hogy kilóban állnak az értékpapírok egy fiókban". Állítása szerint az sem jellemző, hogy mindenféle küldöncök értékpapírokat visznek be a fiókokba, mert ezeket a pénzintézetekkel szerződött, erre szakosodott cégek intézik. A hamis értékpapírok befogadását sem tudja elképzelni, mert mint mondta, egy bankfiókban minden sokszoros biztonsági szűrőn megy át.

Kérdések, válaszok nélkül

A móri ügyben október 25-én hirdettek jogerős ítéletet, Kaiser Ede elsőrendű vádlott tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapott, míg H. László másodrendű vádlott esetében új eljárásra utasították a Fővárosi Bíróságot. A bíró kitért a vád gyenge pontjaira is, például, hogy a vád szerint a cselekmény idején a bank ajtajában álló Kaiser - aki szemtanúk szerint többször megfogta, kinyitotta az ajtót - ujjlenyomatát nem találták meg. A szemtanúk közül volt, aki elsőre nem őt azonosította be, ráadásul a telefonjával a bűncselekmény idején Csepelen beszéltek.

Tóth Éva bíró szerint a lehetséges magyarázatok a következők: az ujjlenyomat "bőrfüggő", emellett könnyen szétkenhető, a hibázó szemtanú két hozzátartozóját is elveszítette, ezért lehetett pontatlan, míg Kaiser egyszerre több telefont használt.

A bíró felsorolta azokat a kérdéseket is, amelyekre a mai napig nincs pontos válasz - eközben az elítélt hozzátartozói zajongtak a teremben. Vajon miért lőtték szét a bankfiók szerverét az elkövetők? Miért hagyták a bankban az ott lévő pénz nagy részét? Hol vannak a fegyverek? Hogyan mentek a helyszínre és hogyan távoztak onnan az elkövetők? Majd végül hozzátette: azt sem tudni pontosan, hogy klasszikus bankrablás történt-e, hogy mi motiválta az elkövetőket.

Lencsés Csaba