Kimaradnak a nők az egyéni körzetekből

A 2006-os választáson sem indítanak lényegesen több nőt az egyéni választókerületekben a nagyobb pártok. Az MSZP 19, a Fidesz pedig mindössze 8 női jelöltet állít a 176 választókörzetben. Bár az országos és területi listákkal még változhatnak az arányok, de valószínűnek látszik, hogy a következő ciklusban sem lesz sokkal több nő az Országgyűlésben, mint korábban. Pedig európai viszonylatban továbbra is rosszul állunk a nők parlamenti képviseletét tekintve.

Jövőre sem nőhet lényegesen a képviselőnők száma az Országgyűlésben - legalábbis erre engednek következtetni az eddig nyilvánosságra hozott képviselőjelölt-névsorok. A 176 egyéni választókörzetben a szocialista párt jövőre 19 nőt indít, míg a Fidesz összesen nyolcat. Igaz, utóbbinál még 24 hely kiadó, azokat ugyanis kereszténydemokrata szövetségeseinek ajánlotta fel. Ezek a számok mindesetre nem jelentenek komoly változást a 2002-es adatokhoz képest: három évvel ezelőtt az MSZP pontosan ugyanennyi, míg a Fidesz és az MDF közösen 11 női egyéni jelöltet állított.

Listán még bejuthatnak

A pártok mostani területi és országos listái ugyanakkor még nem ismertek teljes körűen, így nem tudni, hogy azokon mennyivel több vagy kevesebb nő szerepel majd a korábbiakhoz képest. 2002-ben az MSZP volt az egyetlen párt, amelynek minden megyei listáján szerepelt nő. A szocialistáknál az összes női jelölt aránya 23 százalék volt, az SZDSZ-néál 19, a Fidesz és az MDF közösen indult, a két párt közös jelöltjeinek mindössze 8 százaléka volt nő 2002-ben.

Dávid Ibolya - az egyik csúcstartó

Jelenleg 33 képviselőnő tagja az Országgyűlésnek, az előző ciklusban 32, a Horn-kormány idején 43, a rendszerváltás utáni első parlamentben pedig 27 nő kapott mandátumot. 1990 és 1994 között az MDF-nek és az SZDSZ-nek 8-8, az MSZP-nek 4, az FKGP-nek 3, a Fidesznek 2, a KDNP-nek 1 képviselőnője volt. 1994 és 1998 között a legnagyobb létszámú MSZP-frakciónak 21, az SZDSZ-nek 11 nő volt a tagja, az MDF-nek 6, az FKGP-ben 3, a KDNP-ben és a Fideszben 1-1 nő kapott helyet.

1998 és 2002 között szintén a szocialista frakcióban ült a legtöbb nő, 15. A Fidesznek 10, az SZDSZ-nek és az FKGP-nek 3-3, az MDF-nek és a MIÉP-nek 1-1 képviselőnője volt. Az MSZP most is vezet, 22 képviselőnővel, a Fidesznek 9, az SZDSZ-nek 3 van. Az MDF-nek továbbra is csak egyetlen képviselőnő a tagja, igaz, ő maga a pártelnök, Dávid Ibolya. A rendszerváltás előtt a parlamentben megközelítette a 30 százalékot a női képviselők száma.

A legrégebben Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Béki Gabriella és Kóródi Mária szabad demokrata képviselők ülnek a parlamentben: mindhárman az 1990-es választások óta. Béki Gabriella nemrégiben azonban bejelentette, hogy visszavonul a politikától. Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor egyébként azt ígérte, hogy 2006-tól a jelenlegi 15%-nál nagyobb lesz a nők aránya a liberális frakcióban. A szabad demokraták még nem tettek közzé hivatalos jelöltlistát.

Több diplomájuk van

A pártpolitikában az MDF verhetetlen: Dávid Ibolya évek óta az egyetlen pártelnöknő. A szocialisták is jól állnak: frakcióvezetőjük és elnökségük öt tagja is nő. A Fidesznek az egyik alelnöke nő, az SZDSZ ügyvivői testületében egy nő kapott helyet.

Európában a nők aránya a politikában, illetve a parlamentben 30 százalék körül van. Egy 2002-es - a kormányváltás utáni - felmérés szerint csak Görögországban ül kevesebb képviselőnő a parlamentben, mint nálunk. Általában a pártlistákról kerülnek be nők a parlamentbe, az egyéni választókörzetekben kevés nőt választottak meg. Ebben a ciklusban jelentősen javult az arányuk a parlamenti tisztségviselők között - az Országgyűlés elnöke és egyik alelnöke is nő, és három bizottságot is képviselőnő vezet -, hat parlamenti bizottságnak azonban nincs női tagja. A parlamenti almanachból kiderül azonban az is, hogy a képviselőnők iskolázottabbak és nagyobb arányban rendelkeznek több diplomával, mint a férfiak.

Nagy Szilvia