Megszületett a megállapodás az EU-büdzséről

Vágólapra másolva!
Megállapodtak a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről brüsszeli találkozójuk szombati befejeztével az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői. A büdzsé a végleges adatok szerint hét év alatt összesen 862,36 milliárd euró lesz, és az uniós összjövedelem 1,045 százalékát teszi ki tavalyi árakon.
Vágólapra másolva!

A maratonira nyúlt csúcsértekezlet után tartott sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy értékelte, hogy Magyarország egészen nagy sikert ért el: sok tekintetben példátlanul eredményes magyar érdekérvényesítés eredménye az, hogy az első brit javaslatban szereplőnél egymilliárd euróval többet sikerül hazavinni, s lényegesen jobb szabályok, feltételek mellett. A múlt hét hétfőjén nyilvánosságra hozott első brit költségvetési javaslatban 21,6 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás szerepelt Magyarország számára a 2007-2013-as időszakra, az elfogadott költségvetés viszont már 22,6 milliárd eurót tartalmaz. Gyurcsány hozzátette: amiért jöttek, azt teljesítették.

További nagy sikernek mondta a miniszterelnök, hogy a Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás, azaz a befizetések és a támogatások közötti különbség a jelenlegi időszakhoz képest 2007-2013-ban 3,5-szeresére nő, évi átlagban 3,529 milliárd euró lesz, s Magyarország a felzárkóztatást célzó, egy főre jutó támogatásoknál a 25 tagállam közül a második helyre került. A magyar kormányfő kiemelte azt is: eldőlt, hogy minden korábbi szabálytól eltérően a magyarországi felzárkóztatási célú fejlesztések nagyon nagy része, 85 százaléka európai uniós forrásból finanszírozható.

A lakásfelújítás, lakásépítés terén az állam- és kormányfők a Magyarország számára legkedvezőbb megoldást fogadták el, megszüntették azt a korlátozást, amely az ilyen tevékenységek uniós finanszírozását csak a szociális jellegű épületeknél tette volna lehetővé - mondta Gyurcsány Ferenc. Emellett sikerült megőrizni az útépítésre, az áfára, a társfinanszírozásra vonatkozó, kedvező szabályozást is. Az egyetlen pont, ahol a magyar tárgyalók nem tudtak sikert elérni, az, hogy az uniós pénzek felhasználásának időtartamát 2-ről 3 évre kitoló szabályozás csak 2010-ig lesz érvényes, nem 2013-ig.

A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy a most elfogadott költségvetés Magyarország számára kedvezőbb nem csak a fél évvel ezelőtt kidolgozott luxemburgi javaslatnál, hanem az Európai Parlament tervezeténél is. A most kivívott magyar pozíció nagyjából 4 milliárd euróval jobb a luxemburgi tervezet adatainál, s 2 milliárddal az EP-indítványnál, alapvetően a rugalmasabb felhasználási szabályok miatt.

A tagállamok vezetői általában is az unió egésze számára fontos sikerként, politikai jelzésként értékelték a megállapodást. Az ülést elnöklő Tony Blair brit miniszterelnök záró sajtótájékoztatóján úgy értékelte, az unió egyértelműen előre tud mozdulni a megállapodás révén. Jacques Chirac francia elnök hangoztatta, hogy újabb válsághelyzetet sikerült elkerülni. Angela Merkel német kancellár külön méltatta, hogy a végső kompromisszum alapját egy német-francia javaslat képezte. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig egyebek között azt hangoztatta, hogy a büdzsé a szolidaritást példázza, márpedig enélkül nem lenne unió.

Az utolsó pillanatig a leghevesebb ellenállást mutató Lengyelország miniszterelnöke, Kazimierz Marcinkiewicz a csúcs után jelezte, hogy a tárgyalások során több ízben is a vétózás határán állt, de végül a javaslat elfogadhatóvá javult.

A szöveg a két nappal korábbihoz képest jelentős többletet, 5,3 milliárd euró plusztámogatást jelent az új tagországoknak a szóban forgó időszakra. Blair kiemelte, hogy a jóváhagyott tervezet egyik fő célja az újonnan belépett országok forrásainak növelése a gazdagabb tagországok anyagi hozzájárulásával. Lehetőséget ad ugyanakkor a büdzsé arra, hogy az unió fontos reformokba kezdjen, modernebb szervezetté váljon - hangoztatta.

A kompromisszum szerint az uniós kiadások és bevételek teljes rendszerét átvizsgálják, arról az Európai Bizottság 2008-2009-ben jelentést készít, és a kormányfői tanács azt figyelembe véve készíti elő a 2013 utáni költségvetést.

A Nagy-Britanniának járó uniós visszatérítés 8 helyett 10,5 milliárd euróval csökken az eredeti tervhez képest (jóllehet jelenlegi szintjéhez képest még mindig növekszik). Spanyolország 2 milliárd, Olaszország 1,9 milliárd euróval nagyobb támogatást nyert a korábbi változathoz képest, de csökkent a nettó egyenlege Németországnak, Ausztriának, Hollandiának és Svédországnak is.

A 25 tagország állam- és kormányfői megegyeztek abban is, hogy Macedóniának tagjelölti státust biztosítanak. A volt jugoszláv tagállam csatlakozási tárgyalásai előtt ugyanakkor sor kerül egy átfogó vitára arról, hogy meddig terjedhet az unió bővítése.

A találkozóról kiadott zárónyilatkozat tökéletesen elfogadhatatlannak nevezte Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök legfrissebb kijelentését arról, hogy a holokauszt a zsidó államot a Közel-Keleten megteremteni akaró európaiak által kitalált mítosz. Az EU egyúttal arra is figyelmeztette Iránt, hogy a nukleáris kérdéskörrel kapcsolatos tárgyalások "ajtaja nem marad nyitva a végtelenségig". A nyilatkozat elítélte a Libanonban polgári személyek, újságírók és politikai vezetők ellen végrehajtott gyilkosságsorozatot is.

Nem sikerült megállapodni viszont abban a kérdésben, hogy 2010 végéig meghosszabbítsák a fokozottan munkaigényes szolgáltatási ágazatokban kedvezményes áfát engedő uniós rendszert; a döntést a január végi pénzügyminiszteri EU-találkozóra halasztják.