A Financial Times kikéri magának

Érezhető sértettséggel nyilatkozott péntek délután a Financial Times (FT) vezető szerkesztője. Hugh Carnegy elmondta, hogy első - a magyar kormány, illetve a Fidesz szóvivőjéhez - szerdán írt e-mailjére még senkitől nem kapott választ.

Amikor csütörtökön a Blikkben napvilágot látott a "Bunda" feliratú, bántó Fidesz-hirdetés, a szerkesztő újabb elektronikus levelet "adott fel", ezúttal Orbán Viktor Fidesz-elnöknek. Kifejezésre juttatta az FT tiltakozását a hirdetés és a magyar mellékletet kísérő publicitás ellen. Még erre sem kapott választ - írja a Népszabadság.

A szerkesztőséget nyugtalanítja, hogy megpróbálják befeketíteni

Az általában az "üzletemberek bibliájaként" emlegetett globális napilap vezetése már kikérte jogászok véleményét az ügyben, és kész ennél továbbmenni, ha a Fidesz nem vonja vissza az FT objektivitását és integritását megkérdőjelező állításait. Carnegy nem kívánja "annyiban hagyni" a dolgot. A szerkesztőséget nyugtalanítja és ő maga is felháborítónak tartja, hogy miközben világszerte nagyra tartják a lap függetlenségét, a Fidesz megpróbálja befeketíteni a hírnevét. Hugh Carnegy hangsúlyozta, hogy a Financial Timesnak sem a magyar kormányhoz, sem az ellenzékhez nincs köze, egyiket sem támogatja vagy támadja.

A vezető szerkesztő szerint a Financial Times magyarországi tudósításait, ugyanúgy, mint a múlt heti mellékletben közölt cikkeket, "kiegyensúlyozott, előítéletektől mentes" hang jellemzi. A lapnál évente napvilágot látó, mintegy kétszáz ország- és szektormellékletet hébe-hóba a kormányok szokták bírálni, kifogásolva, hogy fizetett hirdetéseik ellenére kritikus hangon írt politikájukról a lap.

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője lapunknak azt mondta: még nem olvasta az FT levelét, mert az elmúlt napokban más irányú elfoglaltságai miatt nem tartózkodott az irodájában, de arra mindenképp válaszolni fog.

A Neue Zürcher Zeitungnál (NZZ) egy évre előre eltervezik a mellékleteket. Hogy ezek mikor jelennek meg, az attól függ, mikorra jön össze kellő mennyiségű hirdetés - mondta Oplatka András író, műfordító, évtizedekig a nagy tekintélyű svájci napilap, az NZZ külpolitikusa, s több európai fővárosban (köztük Budapesten és Moszkvában) működött tudósítója. A lapszerkesztőség és a reklámszerkesztőség egymásról nem tud, a szerkesztőségnek csak annyi információja van, hány oldalt kell megtöltenie, az újságírók által írt (és aláírt) cikkeket, a megjelent hirdetések semmilyen módon nem befolyásolják.

A konkrét ügy kapcsán Oplatka nem tudja elképzelni, hogy az FT a hirdetésbevétel miatt a jó hírnevét kockáztatná. A nyugati sajtóban egyébként egy olyan emlékezetes esetről tudnak, amikor a nyolcvanas években a romániai Ceausescu-rezsim szőröstül-bőröstül megvásárolta a bécsi Die Presse egyik mellékletét, de olyan módon, hogy az ott megjelent cikkeket is Bukarestben írták meg és helyezték el a fizetett mellékletben. Hírek szerint a Pressénél azóta is szégyellik a dolgot.