Védőnőket is bevonnak a méhnyakrákszűrésbe

Védőnők is elvégezhetik tavasztól a méhnyakrákszűréshez szükséges citológiai vizsgálatot néhány kistelepülésen, egy mintaprogram keretében. A védőnők bevonása azoknak az asszonyoknak kedvezne, akiknek a lakóhelyén nincs nőgyógyászati rendelő. A program szervezői abban bíznak, hogy így többen vesznek majd részt a szűrésen, ami a méhnyakrák esetében különösen fontos, hiszen a betegség korai stádiumában könnyen gyógyítható.

"Feltételezzük, hogy a hölgyek szívesebben vesznek majd részt egy nő által végzett vizsgálaton, mintsem hogy egy idegen férfi kezébe adják magukat, és ehhez még utazzanak is" - fogalmazta meg a tavasszal induló méhnyakrákszűrő mintaprogramhoz fűzött reményeket Péterfia Éva, a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda főosztályvezetője.

A programban Balassagyarmat és vonzáskörzete vesz részt, valamint öt-öt apró falu Baranya, Somogy és Tolna megyéből. A Népegészségügyi Iroda azoknak a nőknek szeretne segíteni, akik olyan kistelepülésen élnek, ahol nincs nőgyógyászati rendelő, nehéz elérni a szakorvost.

A program lényege az, hogy bevonják a védőnőket a méhnyakrákszűrésbe. A feladatuk az lesz, hogy keressenek fel minden 20 és 65 év közötti nőt, és kérjék meg őket, hogy menjenek el méhnyakrákszűrésre. A védőnők ezenkívül részt vesznek egy képzésen, amelynek elvégzése után maguk is levehetik a citológiai kenetet, ha az asszonyok nem vállalják a nőgyógyászhoz utazást.

A citológiai vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. Péterfiai Éva az [origo]-nak elmondta: ez nem orvosi beavatkozás, Európában általánosan bevett gyakorlat, hogy védőnők is elvégezhetik. "A felsőfokú végzettségű védőnők erre teljesen alkalmasak" - tette hozzá.

A főosztályvezető szerint "olcsó és hatékony" lehet a védőnők által végzett szűrés, hiszen a vizsgálathoz csak egy egyszerű szettre van szükség: egy úgynevezett kacsára, amely a hüvely feltárására alkalmas tárgy, egy pálcikaszerű mintavételi eszközre, tárgylemezre és fixáló szerre. A mintaprogramra önként jelentkeznek majd a védőnők, ezért egyelőre nem lehet tudni, hányan vállalnak majd közülük méhnyakrákszűrést.

A ráknak ez a típusa leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint ezer új beteget fedeznek fel és kezelnek. Ennél a betegségnél a szűrés életmentő fontosságú lehet, mivel a méhnyakrák eleinte nem okoz tüneteket, viszont a 0. stádiumban felfedezett kór túlélési aránya a kezelés után 100 százalékos.

A részvételi arány a szűréseken csupán 4,1 százalékos azok körében, akik behívót kapnak a vizsgálatra. Vannak azonban, akik anélkül is jelentkeznek szűrésre, hogy postázták volna nekik a behívót. 20-25 százalékra tehető azok aránya, akik rendszeresen magánnőgyógyászhoz járnak, és ott esnek át a vizsgálaton, sok asszonynál pedig akkor végzik el a szűrést, amikor valamilyen panasszal felkeresik az orvost. Emiatt a magyarországi "átszűrtségi arányt" körülbelül 60 százalékosra szokták becsülni.

A Daganatok.hu is megkérdezte olvasóit, hogy mit tettek a méhnyakrák megelőzésére. A csaknem 13 ezer válaszadó 37,6 százalékát magánrendelés keretében szűrték, minden negyedik nő behívó nélkül, magától ment el a vizsgálatra, 28 százalékuk pedig nem kapott behívót, ezért nem is vett részt szűrésen.

A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda tervei között szerepel az is, hogy a magánrendelésen elvégzett vizsgálatok eredményeit a citológiai laboratóriumok segítségével összegezzék, így sokkal reálisabb képet kaphatnak a női lakosság átszűrtségéről.

Janecskó Kata