Az európai összehasonlító vizsgálatok szerint a közép-európai városok zajszintje magasabb a fejlettebb országok nagyvárosainál, és fővárosunk zajtérképe szerint sincs olyan főútvonal, ahol elfogadható lenne a zajterhelés. A becslések szerint a magyarok tizede halláskárosodott, és kétszázezer embernek szüksége lenne hallókészülékre.
Egy két évvel ezelőtti uniós irányelv szellemében az Egészségügyi Minisztérium december végén szigorította a munkahelyi zajártalommal szembeni egészségi és biztonsági követelményeket. A február közepétől hatályba lépő szabályozás új zajvédelmi határértékekhez kötötte a munkáltatóra háruló feladatokat.
A rendelet három határértéket jelöl meg: a 85 decibelnél magasabb zajszint minősül az egészségre ártalmas zajmennyiségnek. Míg korábban a munkáltatónak 90 decibeles zajterhelés esetén kellett feltétlenül intézkednie, ez most 85 decibelre csökkent. A rendelet megfogalmazza azt is, hogy 80 decibeles szint elérésekor a megelőzés érdekében is van teendő és hogy a zajártalom védőeszközök használata mellett sem haladhatja meg a 87 decibelt.
"Az alsó, preventív határértéknek az emelt hangú beszéd erőssége felel meg, nyolcvanöt decibel lehet, amikor eldübörög mellettünk egy kamion" - magyarázta az [origo]-nak Martin János, a Fodor József Közegészségügyi Központ főosztályvezetője, aki szerint talán akkor lehet legjobban érzékelni a határértékek közötti különbséget, ha hozzátesszük: minden három decibeles növekedés mintegy kétszeres behatással jár.
A jogszabály értelmében a munkáltatók kötelesek felmérni a munkahelyi zajviszonyokat és részletes kockázatelemzést készíteni, amelyet a munkavédelmi felügyelőség és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat is elkér. Ha a zajártalom az alsó határértéket meghaladja, a dolgozókat tájékoztatni kell erről és biztosítani a részükre a rendszeres orvosi ellenőrzést és zajcsökkentő eszközök (füldugó, fültok) használatát.
"A rendelet erénye, hogy sokkal konkrétabb, mint a korábbi szabályozás, és a védelmet már a megelőzés szintjétől pontosan meghatározza" - mondta Martin János, aki egyébként részt vett az uniós irányelv átültetésében. A főosztályvezető szerint Magyarországon 250-300 ezer embernek veszélyezteti az egészségét a munkahelyi zajártalom, de hivatalosan évente csak nagyjából kétszáz esetben okoz a munkahelyi zajártalom halláskárosodást.