Szállodától féltik a hévízi lápvidéket

Ötcsillagos szállodát tervez a hévízi lápvidékre egy budapesti cég. A környezetvédők attól tartanak, hogy ha beépül a lápvidék, az tönkreteheti a közepén található gyógyvizű tavat is. A cég viszont azzal érvel, hogy a kiszemelt terület nem számít természetvédelmi területnek.

A hévízi tó

Tönkreteheti a hévízi Gyógy-tavat és a mellette található lápvidéket az a szállodakomplexum, amelyet egy budapesti cég tervez a tó közelébe - állítják környezetvédő civil szervezetek. A zöldek attól tartanak, hogy ha a hatóságok engedélyezik az eddig érintetlen területen a beruházást, akkor pár éven belül teljesen beépülhet az ökológiai szempontból egyedülálló lápvidék.

A beruházó Smaragd-Invest Kft. 2003-ban vásárolta meg a lápvidéken található telket, ahová 265 szobás, ötcsillagos szállodát akar építeni. Az építkezéshez szükséges környezetvédelmi engedélyt a Smaragd-Invest tavaly januárban meg is kapta. A Védegylet és a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület azonban ezt megtámadta, a környezetvédelmi hatóságok így részletes hatástanulmány elkészítésre kötelezték a beruházó céget. A Smaragd-Invest ezt tavaly decemberben be is nyújtotta. A hatóságoknak a jogszabály szerint 120 napjuk van arra, hogy ezt elbírálják. Így várhatóan márciusban-áprilisban születik majd döntés az engedélyről.

Erdélyi Ágnes, a Smaragd-Invest szóvivője az [origo]-nak elmondta: a zöldek ellenállása meglepte őket, az érintett telek ugyanis nem minősül természetvédelmi területnek. A rossz állapotban lévő ingatlan a balatoni halgazdaság angolnanevelő telepe volt, ami már évek óta elhagyatottan áll. Erdélyi hozzátette: a belterületbe vont telekre ráadásul a hévízi önkormányzat írt ki pályázatot, kifejezetten azzal a céllal, hogy ott szálloda épüljön. A szóvivő szerint a láp tönkretétele nem célja a cégnek sem, hiszen a turistákat az itt található természeti értékek és a gyógyvíz vonzza a térségbe. 

Füzesy Lászlóné, a hévízi egyesület elnöke elmondta: a tőzegláp-mederben található gyógyvizű tó különlegességét az adja, hogy azt karsztvíz táplálja, ez pedig csak úgy maradhat fenn, ha épségben marad az azt körülvevő láp is. A lápra tervezett szálloda építése során viszont annyira leszorítanák a talajvizet, hogy valószínűleg megkezdődne a láp kiszáradása - tette hozzá a környezetvédő. A közel 7 milliárdos beruházás meghiúsítása érdekében a zöldek tavaly aláírásgyűjtésbe is kezdtek.

A környezetvédők és a beruházó közötti konfliktus oka, hogy a lápterület nem minősül természetvédelmi területnek. Az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény ugyan minden lápot védettnek nyilvánított, így ezek a területek külön oltalom alá helyezés nélkül is védettnek számítottak, az Alkotmánybíróság (AB) 2003-as határozatában azonban alkotmányellenesnek találta ezt a rendelkezést, mivel a testület szerint a jogszabály nem biztosított jogorvoslati lehetőséget. Az AB határozata értelmében a védettség akkor érvényes, ha ezt külön eljárásban is kezdeményezik. Az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva a Zala megyei főügyészség így megsemmisítette a terület védetté minősítésését.

A környezetvédők szerint az egyedüli megoldás az eredeti állapot helyreállítása lenne. A környezetvédelmi tárca szerint viszont erre nincs sok esély, a lepusztult egykori angolnatelep rendbetétele legalább félmilliárd forintot igényelne.

Szabó András