Fidesz-többséget jósol a Századvég

A Századvég, a legutóbbi felmérésekre alapozott elemzése alapján arra jutott, hogy a Fidesz szerezne több parlamenti mandátumot, ha most lennének a választások. Az elemzésben négy lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel, közülük csupán egy szerint kerülne be az SZDSZ a parlamentbe.

A magyar médiában, idén januárban megjelent, különféle intézetektől származó pártpreferencia-adatokra épít a képviselői mandátumok megoszlását vizsgáló, számítógépes becslés, amelynek eredményét a Századvég Politikai Elemzések Központja pénteken tette közzé.

A vizsgálatok minden esetben a Fidesz-KDNP választási szövetség mandátumtöbbségét jelezték. Az egyik forgatókönyv szerint a Fidesz 6 százalékpontnyi, országos összesített listás szavazatelőnnyel, már közel kétszer annyi egyéni mandátumhoz jutna, mint az MSZP, de még ez sem lenne elegendő a kétharmados parlamenti többség biztosításához.

A becsléseknél figyelembe vették a Fidesz-MPP és a KDNP választási szövetségét és azt is, hogy az MSZP és az SZDSZ megállapodhat jelöltek visszaléptetéséről a választások második fordulójában.

A januári pártpreferenciák alapján négy forgatókönyvet készítettek el. A négyből három esetben az adatok azt mutatták, hogy az SZDSZ nem kerül be a parlamentbe, egy esetben viszont 5 százalékos szavazataránnyal, éppen csak átlépi a küszöböt. Így tehát, három esetben kétpárti, valamint egy hárompárti Országgyűlés rajzolódott ki az adatokból.

A választások lehetséges végeredménye

Az első forgatókönyv szerint a Fidesz mérsékelt előnnyel nyerne és az SZDSZ kiesésével, kétpárti parlament állna fel. A becslések szerint a Fidesz-KDNP választási szövetség, ebben az esetben 20 mandátummal többet szerezne az MSZP-hez képest, erre a többségre támaszkodhatna a megalakuló, jobbközép kormány.

A második forgatókönyv jelentősebb, 6 százalékpontos Fidesz-KDNP szavazatelőnnyel számol, itt már 40 mandátumos előnyre támaszkodhatnának, a szintén kétpárti parlamentben. Az SZDSZ-nek itt sem sikerül átlépni az öt százalékos küszöböt, a Fidesz 116 egyéni választókerületi mandátuma és az MSZP mindössze 60 egyéni mandátuma közötti különbség, itt már kifejetten nagy, ám még ez sem elegendő a kétharmados parlamenti többség megszerzéséhez.

Hárompárti parlamentet feltételez a harmadik forgatókönyv: a két nagy párt közötti szavazatkülönbség itt sem nagy, az SZDSZ pedig éppen csak bejut a parlamentbe. Összeadva az MSZP és az SZDSZ által, együttesen megszerezhető mandátumok számát, az jön ki, hogy még ennél a forgatókönyvnél is a Fidesz számára kínálkozik nagyobb esély a kormányalakításra, bár a jobbközép kormány itt igen szűk, valószínűleg csak kétmandátumos parlamenti többségre támaszkodhatna.

Érdekes eredményt hozott a negyedik forgatókönyv, amely azt vizsgálta, mi történne, ha a két nagy párt fej-fej mellett végezne és az SZDSZ-nek nem sikerülne bejutnia a parlamentbe. A végeredmény szerint a kis pártok kiesése az MSZP-t érintené kedvezőtlenebbül az SZDSZ-re leadott szavazatok elvesztése miatt. Ennél az egy forgatókönyvnél már nem egyértelmű a jobbközép kormány megalakulása, adódhat olyan lehetőség, amikor az MSZP alakíthat kormányt, bár a Századvég szerint ennek kisebb a statisztikai valószínűsége.